Lehet-e fontosabb egy világhírű festmény, mint az, hogy egészséges táplálékhoz jussunk? Nagyjából ez a kérdés a lényege annak az akciónak, ami most hétvégén történt a Mona Lisával. Két nő, egy aktivista csoport tagjai sütőtökkrémlevest öntöttek Leonardo da Vinci leghíresebb alkotására.
Ezzel az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy sérül az egészséges táplálékhoz való jog, a mezőgazdaság óriási bajban van. Később az X-en azt követelte ugyanez a csoport, hogy mindenkinek járjon egy havi 150 eurós (kb. 58000 forint értékű) összeg, amit csak élelmiszerre lehetne költeni. A francia kultúráért felelős miniszter szerint semmilyen ügy nem indokolhatja, hogy a kulturális örökség részét képező műalkotásokat megrongálja valaki, és a Mona Lisa az eljövendő generációk öröksége is.
A festmény a párizsi Louvre múzeumban található, évtizedek óta golyóálló üveg védi, így szerencsére most sem sérült meg.
Nem ez az első eset, hogy Mona Lisa étel-támadás áldozatává vált. Két éve egy kerekesszékben ülő idős asszony tortát vágott a képhez. A támadóról később kiderült, hogy valójában férfi és járni is tud. Az indíték akkor is figyelemfelhívás volt, a férfi szerint a festmények helyett inkább a bolygót kéne védeni.
2022-ben nemcsak da Vinci, hanem Van Gogh egyik leghíresebb képe is veszélybe került. A Napraforgók című festményt a londoni Nemzeti Galériában öntötték le paradicsomlevessel olyan aktivisták, akik az olajkitermelés ellen tiltakoztak. A támadók ráadásul hozzáragasztották magukat a képtár falához. A festmény itt sem sérült meg, mivel üveg védte, de a kerete megrongálódott. Ennek a klímavédelmi csoportnak sem ez volt az első támadása Van Gogh művei ellen, néhány hónappal korábban három aktivista ragasztotta magát oda az 1889-ben készült Virágzó barackfa című festményéhez.
Klímaaktivisták az utóbbi két évben meglehetősen sok műalkotást megcéloztak, és ez még nem is a teljes lista:
- megpróbálták felragasztani magukat Edvard Munch Sikolyára
- borsólevest kapott Van Gogh és Goya egy-egy képe Madriban és Londonban
- dínócsontvázhoz ragasztották magukat a berlini Természettudományi Múzeumban
- Bécsben olajjal öntötték le Gustav Klimt egy képét
- művért locsoltak Toulouse-Lautrec egyik festményére Berlinben
- Hágában valaki egy Vermeer-festmény üvegéhez próbálta ragasztani a fejét
- Monet egyik festménye krumplipürét kapott Potsdamban
Az aktivisták indoka egyébként minden esetben ugyanaz volt: fel akarták hívni a figyelmet a klímaváltozásra, a felmelegedésre, és az ebből fakadó élelmiszerhiányra.
A műalkotások rongálásával szerintük jobban át lehet érezni, hogy mi történik, ha eltűnik vagy végleg tönkre megy valami, ami felbecsülhetetlen értékű. Azt mondják ugyanis, hogy a Föld is erre a sorsra juthat hamarosan.
Az akciók egyébként még azokból is rosszallást váltottak ki, akik amúgy egyetértenek az aktivisták üzenetével. Ugyanis az „áldozat” ezekben az esetekben ártatlan, egy festmény nem tehet semmiről. A rosszallók szerint inkább harcoljanak az aktivisták azok ellen, akiknek van beleszólása a Föld sorsába, például politikusokkal vagy nagy ipari cégekkel.
Az elkövetők ellen egyébként a legtöbb esetben rongálás miatt indított eljárást a rendőrség. Volt, ahol börtönbüntetés lett az akció vége.
Ti mit gondoltok ezekről az akciókról? Írjátok meg nekünk.