A népszerű elmélettel szemben nem azért, mert telepisilték a halak. Az tény ugyan, hogy a halpisi is tartalmaz sót, de a valaha élt összes hal együtt sem tudna olyan mennyiségű sót előállítani, amennyi ma a tengerekben és óceánokban van. A bolygónk 71 százalékát víz borítja, ezek több, mint 97 százaléka sós víz. A tengerekben egy liter víz átlagosan 35 gramm sót tartalmaz. Ha a Földön a vizekben található összes sómennyiséget számmal szeretnénk leírni, az így nézne ki:
1 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 kg.
Plusz-mínusz néhány deka.
Ha nem a halak voltak, akkor mik?
A bolygónk a keletkezésekor évmilliókon keresztül egy üres, fortyogó kőzetgolyó volt, amibe folyamatosan csapódtak be meteorok és kisbolygók is. Köztük olyanok is, amik valamennyi vizet tartalmaztak. Ahogy a felszín hűlt, rengeteg vízpára keletkezett ezekből. A Földön közben komoly vulkáni tevékenység is zajlott, aminek során nagyon sok szén-dioxid és kén-dioxid keletkezett. Ez pedig nem hagyta el az épp alakuló légkört, hanem eső, egészen pontosan savas eső formájában visszajutott a felszínre.
Az óceánok és tengerek létrejötte ezeknek az évezredekig tartó esőknek az eredménye. A savas eső pedig szépen kioldotta a felszínen lévő kőzetekből a benne található anyagokat, főleg nátriumot, klórt és magnéziumot. Ezekből pedig létrejött az a néhány milliárd tonna só, ami a tengerekben van. Egyébként az a bizonyos savas eső ugyanúgy hatott a folyókra és tavakra is, de mivel azokban folyamatosan cserélődik a víz, a só nem tudott koncentrálódni bennük. Ráadásul a folyók sói is előbb-utóbb a tengerekben kötöttek ki.
Nem minden tenger egyformán sós
Óriási különbség van egyes tengerek ízében, nagyon nem mindegy, hogy a bolygó melyik részén dugod bele a nyelvedet. Minél közelebb vagy az Egyenlítőhöz, annál sósabb a víz. Ennek az az oka, hogy a sarkok felé közeledve egyre hidegebb van, és itt lassabban párolog a víz. Ráadásul a pólusokon található jégsapkák olvadásával sokkal több édesvíz keveredik itt a tengerekbe, mint máshol. A világ legsósabb tengere a Vörös-tenger, Egyiptom partjainál körülbelül 41 gramm só van egy liter tengervízben. A „legédesebb” a Balti tenger, ahol alig 6-8 gramm só található egy liter vízben.
A Holt-tenger nevével ellentétben nem tenger, hanem tó. Viszont egyáltalán nem ez a legsósabb víz a világon, pedig átlagosan 330 gramm sót tartalmaz literje. Azaz majdnem tízszer sósabb, mint a legtöbb tengervíz. A világ legsósabb tava Etiópiában található. A pici, alig hatvan méter átmérőjű Gaet’ale nevű tavat vulkáni tevékenység és hőforrások hozták létre. Egy liter vizében közel fél kiló, 433 gramm só van. (britannica.com)
