Ma iskolai szünet van Amerikában Martin Luther King tiszteletes emlékére. Rajta kívül csak az USA első elnökének, George Washingtonnak a születésnapja nemzeti ünnep. Az, hogy Kingé is az lehetett, sok év és komoly társadalmi nyomás eredménye.
Martin Luther King 1929. január 15-én született Atlantában, ami az USA egyik déli állama. Édesapja is lelkész volt, egy olyan közösségben, ahol a feketék voltak többségben. Amerikában a 19. század második feléig létezett rabszolgaság. Az amerikai polgárháborút követően ezt eltörölték, de ez nem jelentette azt, hogy a társadalom rögtön egyenlőként tekintett volna a feketékre.
Akit leültettek, mert leült
A huszadik század elejétől, bár azonos jogokat kaptak, mint a fehérek, az afro-amerikaiak csak elkülönítve élhettek. Ez volt a szegregáció, ami azt jelentette, hogy feketék nem járhattak fehérek által látogatott iskolákba, egyetemekre. Csak a nekik fenntartott boltokban vásárolhattak, külön várótermeik voltak az állomásokon, külön mosdókat kaptak a munkahelyeken. Nem ihattak még csak ugyanabból a csapból sem. A buszokon feketék nem ülhettek le a fehéreknek fenntartott helyekre.
Ezt elégelte meg egy Rosa Parks nevű nő 1955-ben. Leült egy ilyen helyre, és ott ülve maradt. Nem csinált semmit, csak ült. Emiatt pedig letartóztatták. Ennek viszont óriási hatása lett, ezrek kezdtek tiltakozásba az egyenlőtlenségek ellen. Köztük a fiatal tiszteletes, Martin Luther King is, aki végül az ügy élére állt.
A közel egy évig tartó tiltakozás sikeres volt, a bíróság végül eltörölte a buszokon az elkülönítést. A fiatal lelkészt pedig egyre nagyobb tisztelet övezte. Szónoklatok százait tartotta a következő években, ahol végig a békés, erőszakmentes tiltakozást hirdette. Beszédeit egyre nagyobb érdeklődés kísérte. A hatvanas évekre a média fejlődése miatt már nemcsak a déli államokban, hanem az USA egész területén téma lett a feketék helyzete. Ráadásul egyre több támadásnak voltak kitéve a békésen tiltakozók, ez pedig máshol egyre több emberben váltott ki szimpátiát. A politika is kénytelen volt folyamatosan napirenden tartani a polgárjogi kérdéseket.
1963-ban Washingtonban nagyszabású tüntetést és felvonulást tartottak, hogy az elnököt és a kormányt szembesítsék a feketék helyzetével. Itt hangzott el Martin Luther King leghíresebb szónoklata. A „Van egy álmom” beszéd az egyenlőségről szólt, és elképesztő hatással volt milliókra. Egy évvel később King megkapta a béke Nobel-díjat, ezzel ő lett az addigi legfiatalabb díjazott.
„Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.”
Az általa vezetett tiltakozás nyomán több fontos, az egyenlőtlenség megszüntetését jelentő törvény született. Az előítéletességet viszont nem sikerült felszámolni. Martin Luther Kinget 1968-ban április 4-én meggyilkolták, halála nemzeti gyásznap lett. Emlékére január harmadik hétfőjét 1983-ban nemzeti ünneppé nyilvánították, de ezt csak 2000-re ismerte el az összes amerikai állam.
(Kiemelt kép: abcnews.com)