Az eddigi legrosszabb eredményt produkálták a magyar fiatalok matekból a 2022-es PISA-felmérésen. Nemcsak matekból, de olvasásból-szövegértésből is gyengébbek voltak, mint 2018-ban.
A PISA-tesztek, amiket három évente végeznek, nemzetközileg hasonlítják össze a 15 éves diákok matekját, szövegértését és természettudományos képességeit. Itt nem a tananyag számít, hanem az, mennyire képesek a diákok önállóan megoldani feladatokat. A tesztet egyébként az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szervezi, de nemcsak a tagoknál, hanem más partnerországokban is végeznek felmérést.
Lássuk az adatokat!
És akkor mutatjuk, mit takar a rosszabb teljesítmény. Összességében elmondható, hogy régóta hanyatló tendenciát mutatunk: 2012-ben és 2015-ben 477 pontot értek el a magyar diákok matekból, tavaly viszont csak 473 pontot. Ez eggyel több, mint az összes ország átlagos pontszáma, ami 472 volt. Az viszont jó hír, hogy a legrosszabbul teljesítő tanulók aránya nem igazán változott.
Szövegértésből is visszaesett a magyar diákok átlaga. 2018-ban még 481 pontot, tavaly viszont már csak 473-at értek el.
Olvasásból nőtt azoknak a száma, akik a minimális szintet teljesítették. Rossz hír viszont, hogy a diákok 26 százalékát nevezhetjük funkcionális analfabétának. Ők nem tudják értelmezni azt, amit olvasnak.
Természettudományok területén már egészen jó a helyzet, ott 2018-ban 481 pontot értek el a diákok, tavaly viszont már 486-ot.
Hogyan mér a PISA-teszt?
Ez egy feleletválasztós teszt.
Matekból arra kíváncsiak, hogy utasítás nélkül tudja-e értelmezni és felismerni egy tanuló, hogyan lehet egy helyzetet matematikailag ábrázolni (vagyis: tudják-e, hogyan lehet másik pénznemre átváltani egy adott összegnyi forintot, vagy kiválasztani a legjobb útvonalat idő és távolság szempontjából). A feladatoknak persze vannak szintjei, ezek összehasonlításával és arányaival jön ki a végső, átlagos pontszám, amit kap egy ország.
Matekból azért állunk rosszul, mert a tanulók közel 30 százaléka a legegyszerűbb feladatokat sem tudta matematikailag ábrázolni, és a legmagasabb szintű csoportba (5. vagy 6. szint) a diákok csupán 8%-a kerül be.
Szövegértésben a legalapabb szint egy közepes hosszúságú szöveg főbb gondolatainak azonosítása, azon belül egyes infók keresése. Itt is van feljebb: hosszabb szöveg, elvontabb fogalmak, különbségtétel tények és vélemények között.
És végül a természettudományok mérése: ismert tudományos jelenségeket mutatnak be, és arra kíváncsiak, felismerik-e a diákok, és tudják-e rájuk a magyarázatot. Itt az alap, 2-es vagy annál magasabb szintet a magyar tanulók 77 százaléka elérte, és a legjobban teljesítő csoportba 6 százalékuk bekerült (az OECD-átlag 7 százalék, szóval ez elég jó arány).
A PISA-teszt nemcsak a tudást, de a diákok jóllétét is méri. Ezek alapján a felmérés arra jutott, hogy a magyar diákoknál minimálisan csökkent az iskolai bullying, viszont jelentősen nőtt (28 százalékkal) azoknak az aránya, akiknek könnyen elterelődik a figyelme órán kütyüzéssel.
A fenti eredményeket mind teljesítmény, mind jóllét szempontjából érdemes a koronavírus-járvány és távoktatás fényében vizsgálni. Nemcsak nálunk, de világszerte visszaesett a diákok teljesítménye, nagyon kevés ország tudta megőrizni vagy egyáltalán javítani a pontszámát (ilyen volt például Japán, Korea és Szingapúr). Ami szintén jelentős, az a társadalmi különbség Magyarországon: a kiemelten hátrányos helyzetű gyerekek 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál.
(Forrás: https://www.oecd-ilibrary.org/)