Sorozatunkban olyasmikről írunk nektek egy-egy ország kapcsán, ami nem feltétlenül merül fel földrajzórán.
Legutóbb Horvátországról írtunk, azelőtt Lengyelországról. Most a franciák vannak soron, mivel az országnak új miniszterelnöke van, és mert Párizs a világ egyik legnépszerűbb városa.
Az Eiffel-tornyot nem vettük külön pontba, mert arról biztosan tanultok. Párizs egyik jelképe, 324 méter magas és az 1889-es világkiállításra épült. Úgy volt, hogy utána lebontják, mégis meghagyták. Az Eiffel-tornyot az a Gustave Eiffel tervezte, aki a budapesti Nyugati pályaudvart is.
Főváros: Párizs
Lakossága: 67,7 millió fő
Terület: 674 843 km² (Magyarország körülbelül hétszer fér bele)
1. Volt egy 20 percig uralkodó királya
Louis Antoine d’Artois, Bourbon-házi herceg X. Károly legidősebb fia volt, és 20 percig volt hivatalosan Franciaország királya XIX. Lajos néven. Ez azért történt, mert apja is a Bourbon-ház elleni 1830-as forradalom miatt volt kénytelen lemondani. Az írásos visszaemlékezések szerint Louis Antoine apja könyörgött neki, hogy ő is mondjon le, hogy megmentsék legalább a királyságot, mint államformát. Louis Antoine viszont nagyon király akart lenni, és ő meg azért rimánkodott, hogy legalább egy órácskára hadd legyen az. Végül húsz percig volt király, míg alá nem írta a papírt, amivel unokaöccse, az akkor 10 éves Henri d’Artois herceg javára lemondott a trónról. Nyilván ennek sem volt sok értelme, mert a forradalom a Bourbon-háznak ezen ága ellen szólt. A kisfiú királysága is öt nap alatt véget ért, és vele a Bourbon-ház 20 éves uralma. Helyette az Orléans-házból választották meg Lajos Fülöp herceget királyuknak.
2. Franciaország a világ leglátogatottabb országa
Körülbelül 89 millió ember látogatja meg az országot évente, hogy élvezze a színes kultúrát és ételeket. Párizs is az élmezőnyben van a leglátogatottabb városok között, évi körülbelül 20 millió turistával.
3. Itt van a világ legnagyobb múzeuma
A híres Louvre területében és gyűjteményében olyan nagy, hogy becslések szerint, ha minden műalkotás előtt csak 30 másodpercet töltenénk, akkor is 100 napba telne megnézni mindent a múzeumban. Közel 35 ezer tárgyról van szó, amit több mint 10 négyzetkilométeren tárolnak. Itt őrzik Leonardo da Vinci Mona Lisáját és a milói Vénusz- (vagy méloszi Aphrodité-) szobrot is. Mielőtt múzeum lett, a Louvre a 12. században erőd, majd a 16. században palota volt.
4. Közel 1500 féle sajtot készítenek, és csigát is esznek
Nemcsak, hogy sokfélét és sokat állítanak elő, de sok sajtot is fogyasztanak a franciák. A sajtok közötti különbség többek között attól függ, mennyi ideig érlelik őket és mennyire penészesek. A legnépszerűbbek a camembert, a brie, a rokfort és a munster.
A franciáknál specialitás a csigából készült étel. Évi közel 25 ezer tonna csiga fogy az országban. De kakaós csigát ebből nem csinálnak.
5. A francia élelmiszerboltok nem dobhatnak ki ételt
Franciaországban kötelező jótékony célra vagy élelmiszerbankoknak átadni a lejárat közeli termékeket, amiket már nem tesznek ki a polcokra. Így évente legalább 46 ezer tonna élelmiszer kerül a boltokból a rászorulókhoz.
6. A Tour de France több mint 100 éves
A világ talán leghíresebb kerékpárversenyét itt rendezik meg 1903 óta. 23 napig tart és 3383 km-t tesznek meg a bringások.
7. Kulturális szuperhatalom
Az első irodalmi Nobel-díjat is egy francia író, Sully Prudhomme kapta 1903-ban. Azóta 14 másik francia állampolgár nyerte meg az elismerést. Köztük Jean-Paul Sartre, aki 1967-ben megkapta, de vissza is utasította a díjat. Csak annyit mondott, ennek személyes oka van, sosem szerette a hivatalos megkülönböztetéseket és díjakat.
Franciaország számtalan filozófussal (Descartes, Rousseau, Derrida és sokan mások), világhírű festővel (Cezanne, Monet, Delacroix, a sor végtelen), költővel (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Aragon és a többiek) ajándékozta meg a világot. Vezető tényező a divatban (Dior, Chanel, Lacoste, YSL stb.), az ipari dizájnban és építészetben, könnyűzenében (Edith Piaf, David Guetta), de a kortárs szintetizátorzenében (Jean-Michel Jarre) is. Jules Verne pedig a tudományos-fantasztikus irodalom egyik első és legnagyobb hatású képviselője volt.
8. A francia tengerpart nagyon hosszú
3427 kilométeren terül el és kikötőktől, strandokon át, homokpadtól köves tengerpartig és haditengerészeti támaszpontig minden van ezen a területen. Az utóbbiak atomrakétákat hordozó tengeralattjárók otthonai is, mert Franciaország nukleáris állam.
9. Franciaország a legnagyobb európai uniós tagállam
Területre. 547 ezer négyzetkilométer. Ha belevesszük a többi, nem uniós tagállam, de európai országot, akkor a harmadik helyen áll Ukrajna és Oroszország mögött. De Oroszország nagyobb része átlóg Ázsiába.
10. Sok fontos találmányt franciáknak köszönhetünk
Antoine Lavoisie fedezte fel az oxigént, majd később a hidrogént is. Louis Pasteur és Claude Bernard fejlesztették ki a pasztőrözést, azt a folyamatot, amivel a tej megszabadítható a mikroorganizmusoktól – baktériumok és egyebek –, és így tovább is eláll a tej. A számológép Blaise Pascal találmánya 1642-ből, a sztetoszkópot (amivel főleg a szív, de a tüdő- és bélhangokat is hallgatják az orvosok) René Laennecnek köszönhetjük. És ha ez nem lenne elég, a tuberkulózis (Albert Calmette és Camille Guérin) és a veszettség elleni (Louis Pasteur) oltást is franciák fejlesztették ki.
+1: Balszerencsét hoz felfordítani a bagettet
Sokféle magyarázat van erre a babonára, de a legelterjedtebb még a középkorból való. Éppen egy nyilvános kivégzéshez készülődtek a városban (igen, sajnos voltak ilyenek akkor). A hóhérnak, mivel munkája volt (a kivégzés), nem volt ideje elmenni a reggeli kenyérért a pékségbe. A pék ezért félretett neki egyet úgy, hogy felfordította a bagettet. Azóta ezt balszerencsének, halált hozónak tartják.
(EU/ Twinkl blog/ Authentic Europe / Kispolgár)