A fehér bőr, világos haj és világos szem egészen a római időkig ritkaságnak számított az európai emberek között. Egy új kutatás szerint a sötétebb bőr és szem volt az átlagos egészen a vaskorszakig.
Minden ma élő ember genetikai őse Afrikából származik. Ahogy az emberek elkezdtek vándorolni a fagyosabb Eurázsia felé, úgy világosodtak a tónusaik.
Az elmélet szerint ennek az az oka, hogy a világosabb, sápadtabb bőr több, a Napból származó ultraviola sugárzást szív magába. Ezek a sugarak kellenek ahhoz, hogy beinduljon a D-vitamin termelődése a szervezetben. A D-vitamin az, ami erősíti az immunrendszerünket. A világosabb bőr tehát evolúciós előnyt jelentett a kevés napsütéses területeken. Így minél északabbra és hidegebb éghajlatra vándoroltak az emberek, annál világosabb testi jegyek jelentek meg rajtuk.
Az egy korábbi kutatásból kiderült, hogy a világosabb tónusok genetikai összetevői már nagyon rég, akár 900 ezer évvel ezelőtt benne voltak az őseinkben, csak az afrikai klíma mellett nem aktiválódtak.

A kutatók adatai alapján az első világosabb bőrű emberek a Kaukázusoknál jelentek meg kb. 15 ezer évvel ezelőtt. Anatóliai földművesek voltak, akik aztán szétszéledtek Európa-szerte az újkőkorban. Ők váltották a gyűjtögető, vadászó-halászó népeket.
A kutatások, amiket még ellenőrizni kell, egyelőre afelé hajlanak, hogy a bőrszínbeli átalakulás foltszerűen indult be. Vagyis sötétebb és világosabb foltok voltak az embereken. És ugyanígy, fokozatosan és vegyesen változott a szőrzet és szem világossága is.
Az viszont biztos, hogy az európai ember is sokkal tovább volt sötét bőrű, mint eddig hittük. (IflScience)