A Tel-Avivi Egyetem kutatói szerint a növények beszélnek hozzánk, csak éppen nem halljuk őket. Ezt persze nem maguktól találták ki, hanem megvizsgáltak egy rakás paradicsomültetvényt és dohánynövényt.
A növényekkel először egy hangszigetelt szobában, majd egy zajosabb üvegházban
kísérleteztek, mégpedig úgy, hogy telerakták őket speciális mikrofonokkal.
A tudósok a kiválasztott növényeket mindenféle módszerrel piszkálták. Nem öntözték őket, levágták a szárukat. Néhányat rovarokkal ostromoltak. Párat pedig teljesen békén hagytak. Ezután egy bonyolult algoritmus segítségével kielemezték, hogy a nyugodt növények szinte alig adtak ki hangokat, a stresszes növények pedig majdhogynem zajongtak. Óránként akár negyvenszer is kattogó, pattogó, pukkanó hangot adtak ki magukból.
Az emberek azonban nem hallják ezeket a hangokat, mert a frekvenciájuk meghaladja a hallótávolságunkat. Ebben a videóban 01.30-tól hallhatóak a „segélykiáltások”:
Érdekes módon a vízhiányos növények már a kiszáradás látható jelei előtt elkezdtek zajt csapni. A hangok egyre erősödtek, ahogy a növény egyre szárazabb lett, de teljesen megszűntek, amint kiszáradt. A tudósok gyanúja szerint a zajok a növény érrendszerében kialakuló és szétpukkadó légbuborékok miatt keletkezhettek. Azt feltételezik, hogy a kattogó hangokkal a növények esetleg figyelmeztethetik a közelben lévő növénytársaikat a veszélyre.
A tudósok szerint a felfedezésük hasznos lehet a gazdák számára. Hiszen a klímaváltozás időnként kiszámíthatatlan aszályokat okoz, de a gazdák a hangérzékelő eszközökkel azonosíthatnák, hogy mikor van szüksége a növényeknek vízre vagy egy kis plusz törődésre.
Viszont ez a „növényi beszéd” semmiképp sem hasonlít az emberek vagy állatok kommunikációjához. A hangokat vegyi és fizikai folyamatok okozzák, és nem tudatos közlések. Inkább olyanok, mint amikor a hőmérséklet változása miatt egy faház vagy a parketta recseg-ropog.
(DOGO)