Húsvét hétfőjének reggelén, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője. Húsvétvasárnap, április 20-án még megjelent a hívek előtt.
A pápa neve Jorge Mario Bergoglio volt, és Argentína fővárosában, Buenos Airesben született 1936-ban. Apja olasz, édesanyja argentin volt. Vegyésztechnikusként végzett és nemcsak szakmájában dolgozott, de volt takarító, portás és még kidobó is!
Huszonévesen döntött úgy, hogy pap lesz, és belépett a jezsuita rendbe. Ez a római katolikus egyház legnagyobb szerzetesrendje. Később egyetemen tanított. Előbb püspök, majd Buenos Aires érseke lett. 2001-ben bíborossá nevezték ki, ezzel az egyház legmagasabb rangú papjai közé került.
„Az én népem szegény, és én közéjük tartozom” – ezt hangoztatta mindig, és ezt azzal is bizonyította, hogy bíborosként sem költözött be a rezidenciára, hanem egy kicsi lakásban élt. Magának főzött, tömegközlekedést használt. Később, amikor pápa lett, egy interjúban elmondta, nagyon hiányzik neki, hogy egyedül mászkálhasson, metróval és biciklivel járjon.
Pápává választása után is szerényen élt, és amíg egészsége engedte, továbbra is magának, sőt, paptársainak is főzött. Ferenc a pápamobilt, a páncélüveggel felszerelt autót sem kedvelte, szardíniásdoboznak hívta. Ha repülőn utazott, turistaosztályon ment és beszélgetett az utasokkal. Magyarországi látogatásán is egy apró, fehér Fiat 500-assal utazott.
Szívesen állt le a hívekkel beszélgetni, egy fotó erejéig is, az első pápaszelfi nagyot szólt. Ez volt az:
Ferenc úgy vélte, a legrosszabb, amit papként valaki tehet, ha magát helyezi középpontba, hiszen ők azért vannak, hogy másokat szolgáljanak.
Megválasztása sem volt szokványos. Elődje, XVI. Benedek lemondott egészségi állapota miatt, és így lett Ferenc az utódja 2013-ban. Kettejük kapcsolatáról díjnyertes film is született A két pápa címmel, ez a Netflixen elérhető.
Mérsékeltebb, liberálisabb volt elődjeinél. Ugyan ő is elutasította a fogamzásgátlást, az abortuszt, a melegek házasságát és az eutanáziát, de a hívőket arra szólította fel, hogy fogadják el a másképp gondolkodókat. A társadalmi befogadás fontosságát hirdette, és sokat kritizálta a migránsozó, vagy a kisebbségeket kifejezetten bántó kormányokat. Az egyház gyerekek ellen elkövetett szexuális bántalmazásait sem takargatta. Azt mondta: „A bántalmazás az egyház szégyene és megaláztatása”.
Ferenc abban is úttörő volt, hogy egy nőt nevezett ki vezető pozícióba a Vatikánba. Ő lett az irányítója a katolikus egyház különböző szerzetesrendjeinek. Más területeken is növelte a nők szerepét. Abból viszont nem engedett, hogy a katolikus egyházban nők továbbra sem lehetnek papok.
A pápa az orosz-ukrán háborúról is többször beszélt. Legutóbb a kórházi ágyából üzent a harmadik évfordulóra. Hangsúlyozta, hogy az emberiség szégyene, ami történik, és kifejezte együttérzését az ukrán nép mellett. Ferenc a háború kitörését egyértelműen az orosz agressziónak tulajdonítja.
Ferenc nagy focirajongó volt, de szerette az operát, és sokat olvasott. Beszélt olaszul, németül, angolul, franciául és latinul is a spanyol mellett. Kétszer is járt Magyarországon, legutóbb 2023-ban volt nálunk három napig. Előtte 2021-ben, amikor a Hősök terén misét mutatott be a hívek előtt.
A pápa saját temetési ceremóniáját is előre leegyszerűsítette. És azt kérte, hogy ne a Vatikánban legyenek majd földi maradványai, hanem egy római bazilikában, ahol sokat imádkozott.
A Ferenc halála után következő pápaválasztás menetéről itt írtunk részletesen.
