Kanada a világ második legnagyobb országa, miközben a lakosainak a száma alig negyven millió. Nagyjából annyian élnek itt, mint Lengyelországban. Az Amerikai Egyesült Államok (USA) északi szomszédja. Az új amerikai elnök, Donald Trump többször is kijelentette, hogy szívesen látná Kanadát az USA részeként. Valószínűleg azért, mert Kanadában rengeteg, még ki nem bányászott természeti kincs, például olaj vagy urán van. És itt van a világ összes erdőjének harmada is. Erre pedig Kanada nagyon komolyan vigyázni akar.
Főváros: Ottawa
Terület: 9 984 660 km²
Népesség: 36,9 millió fő
Az ország neve egy félreértésből ered
Kanada az egyik helyi őslakos nép kanata, vagyis „falu” szavából ered. 1535-ben a mai Quebec város területén élő őslakosok ezt a szót használták, amikor útba igazították a francia felfedezőket egy település felé. A felfedezők később ezt a szót már nemcsak magára a településre használták, hanem az egész területre is. 1545-re az Európában készülő térképek már Kanadaként utaltak erre az újonnan felfedezett területre.
Kétnyelvű ország, brit uralkodóval
Kanadában az angol mellett a másik hivatalos nyelv a francia. A népesség tíz százaléka csak franciául beszél, és nagyjából minden negyedik kanadai használja a franciát az angol mellett a mindennapokban. Az 1500-as években Anglia mellett a franciák kezdték el felfedezni a területet, az első állandó települések szintén franciák voltak. Ez persze nem jelenti azt, hogy az angolok lemondtak volna erről az új tartományról. Hosszú és fordulatos története volt Kanadának, ami végül 1763-ban lett a Brit Birodalom része. Ma is tagja a Brit Nemzetközösségnek, ez azt jelenti, hogy az angol király uralkodik még mindig Kanada felett.
Az ország gyakorlatilag egy hatalmas erdő
Sőt, a világ összes erdőinek harmada Kanadában van. Hatalmas, egybefüggő lakatlan és érintetlen erdőségek vannak az országban, ahol kimondottan nem ajánlatos eltévedni. Az országban komoly törvények szabályozzák az erdők védelmét, hiszen ezek nemcsak Kanada, hanem a bolygó oxigéntermelésének jelentős részét adják. Az erdők élővilága is figyelemreméltó, a többszáz fajta madár mellett medvék, jávorszarvasok és farkasok is élnek itt.
Nagyon szélsőséges az időjárás
Óriási eltérések vannak az időjárásban télen és nyáron. Ez persze attól is függ, hogy az ország melyik részén él az ember. Az óceántól távol eső részeken viszont nem ritka a mínusz negyven fokos téli és a plusz harminc fok fölötti nyári hőmérséklet. Ez 70 fokos eltérés is lehet az évszakok közt. A leghidegebb telet 1947-ben mérték Yukon tartományban, akkor mínusz hatvan fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Ezt csak profi eszközökkel tudták kimutatni, a kereskedelemben addig kapható hőmérők ugyanis csak mínusz ötven fokig mértek.
Az ország jelképe egy fa
Mégpedig a juharfa, aminek a nedvét talán te is kóstoltad már. A kanadai őslakosok évszázadok óta csapolják a juharfák nedvét, amiből nagyon finom juharszirup készül. Ez náluk olyan fontos, hogy létrehozták a Stratégiai Juharszirup-tartalékot – amelynek fosztogatóiról itt írtunk. A fa levele ott van minden pénzérmén, a címerben és még a zászlón is. Pedig nem volt egyszerű megegyezni abban, hogy ez pontosan hogy nézzen ki, a kanadai parlament majdnem negyven évig vitatkozott a zászló mintáján. Végül a ma is használt piros-fehér-piros, juharleveles lobogó csak 1965-ben lett az ország zászlaja.
Nem egységesek a rendszámok a kocsikon
Vannak államok, ahol elég a kocsi hátuljára rendszámot tenni, és az sem előírás, hogy minden rendszámnak négyzet alakúnak kell lenni. Vannak olyan északi tartományok, ahol a rendszám jegesmedve-formájú.
Az egyik könyvtárának Amerikában is van bejárata
Kanada és az Egyesült Államok közt nincs kerítés, a határt sokszor csak egy vonal jelzi, vagy még az sem. Derby Line egy kisváros az amerikai Vermont állam és Kanada határán, ahol egy földmérési hiba miatt úgy jelölték ki az országhatárt, hogy az pont áthalad a település könyvtárán. Így a könyvtárnak két postacíme és két bejárata van – két különböző országban.
A legkanadaibb kaja a sült krumpli
Azt nem lehet állítani, hogy Kanada az ínyencek kedvenc országa. (Elég, ha tudjuk, hogy a hawaii pizza is itt született.) A legtipikusabb helyi étel a poutine, ami egy mindenféle szósszal, főleg sajtszósszal és barnamártással nyakon öntött sült krumpli. Ezt viszont úton-útfélen meg lehet kóstolni. A helyiek kedvenc gyorsétterme pedig nem valamelyik híres amerikai étteremlánc. Nem Mekibe vagy KFC-be járnak az emberek, hanem a Tim Hortonsba. Itt főleg fánkok, szendvicsek, kávé, és persze poutine is kapható.
Rengeteg kanadai világsztár van
Számos hollywoodi mozisztár született Kanadában. Jim Carrey, Pamela Anderson, Ryan Gosling, Michael J. Fox vagy Dan Aykroyd csak néhány közülük. De kanadai származású a rapper Drake, Celine Dion, Avril Lavigne, Shawn Mendes és Justin Bieber is. A kanadai jéghokisok szintén óriási sztárnak számítanak. Lucy Maud Montgomery és Margaret Atwood írók regényeit is ismerik és szeretik a világ minden táján.
A kanadaiak rendkívül kedves, előzékeny emberek
Rengeteg amerikai filmben és sorozatban vicc tárgya az, hogy mennyire kedvesek a kanadaiak. Persze nyilván előfordul, hogy vannak az embereknek rossz napjai, de itt mindennapos, hogy az emberek leállnak beszélgetni idegenekkel. Kimagasló azoknak az aránya is, akik önkéntes munkát végeznek kórházakban vagy idősek otthonában. Az udvariasság és az előzékenység a kanadai kultúra része. Több kutatás megállapította, hogy beszédben és írásban is a kanadaiak használják legtöbbször a „köszönöm”, „kérem”, és a „sajnálom” szavakat.
