A svéd Nobel-bizottság is megerősítette, hogy bekerültek a Nobel-békedíj jelöltjei közé a Szerbiában tüntető egyetemisták. A diákok november óta vannak az utcákon, amióta Újvidék (Novi Sad) egyik vasútállomásának összeomlott a tetőszerkezete és maga alá temetett 15 embert. Az áldozatok közt diákok is voltak. A fiatalok a tragédiáért a helyi politikusokat és az ország vezetőit tették felelőssé. És főleg a korrupciót, ami egyértelműen jelen volt az állomás felújításánál. A tüntetések nyomán még novemberben lemondott a szerb kül- és belkereskedelmi miniszter, valamint az építésügyi miniszter is. Néhány napja pedig lemondott a miniszterelnök, és Újvidék polgármestere is.
A tüntetések viszont nem álltak le, sőt. A diákok hidakat foglaltak el, és ehhez már csatlakoztak taxisok, és traktorokkal érkező gazdák is. A szerb ügyvédi kamara pedig bejelentette, hogy hétfőtől harminc napos sztrájkba kezdenek az ország ügyvédei.
A diákoknak négy alapkövetelésük van, ezek közt az újvidéki tragédia felelőseinek megbüntetése az egyik. De követelik, hogy vizsgálják ki azokat az eseteket, amikor tüntető diákokra támadtak az elmúlt napokban. A követelések közt szerepel, hogy az elfogott tüntetőket engedjék el, és az is, hogy javítsák a felsőoktatás helyzetét az országban. A köztársasági elnök szerint ezek a követelések már megvalósultak, ezért szerinte nem lenne szükség a további tiltakozásra. De a tüntetőkkel szimpatizáló építésügyi szakemberek szerint még mindig hiányoznak olyan iratok, amikből egyértelműen kiderül, hogy ki volt a felelőse az újvidéki tragédiának.
Nemcsak az ügyvédek és a gazdák álltak a tiltakozók mellé, hanem bírók és orvosok is támogatják a diákokat. A múlt héten Belgrádból Újvidékig gyalogló egyetemistákat útközben rengetegen kínálták étellel, itallal, szállással. Ebből az is látszik, hogy ez a tiltakozás már túlmutat a diákok követelésein. A demonstrációk már sokkal inkább arról szólnak, hogy a több mint egy évtizede hatalmon levő, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor támogatását is bíró köztársasági elnök, Aleksandar Vucsics hatalmát megdöntsék.
Miért érdekes nekünk, hogy mi van Szerbiában?
Szerbia az egyik déli szomszédunk, a fővárosa Belgrád. Még nem tagja az Európai Uniónak, bár hivatalosan tagjelöltnek számít. Az egyik ok, ami miatt nem vették még fel az országot az unióba, az az, hogy az utóbbi években meglehetősen leromlott itt a demokrácia állapota. Az évek óta hatalmon lévő párt (Szerb Haladó Párt/SNS) és az ország élén álló köztársasági elnök, Aleksandar Vucsics folyamatosan gyengítették a politikai jogokat. A független médiát és a civil szervezeteket egyre többször támadták. Az ellenzék pedig egyre nehezebb helyzetbe került. A legutóbbi választásokkor külföldi megfigyelők számos szabálytalanságot is találtak, amik a kormánypártnak kedveztek.
Az is rontja az uniós csatlakozás esélyeit, hogy az országot teljesen átszövi a korrupció. És érdekes módon, ha a hatóságok feltárnak egy-egy korrupciós ügyet, az sosem a hatalmon lévő magas rangú politikusokhoz kapcsolódik. Az országban a kormány a saját médiáját is arra használja, hogy az ellenfeleit besározza. Azok a független média által feltárt esetek pedig, amik vezető politikusok disznóságairól szólnak, valahogy nem érik el az ügyészség ingerküszöbét, így nyomozás sem indul ezekben az ügyekben.
Ismerősnek tűnhet mindez, amit most olvasol, hiszen hasonló dolgokat hallhatsz, és hasonló dolgokat írunk mi is a magyar belpolitika kapcsán. Így talán érthető az is, hogy a magyar miniszterelnök az egyik legfontosabb külföldi szövetségesének tartja Vucsicsot. És így nyilván nem mindegy neki, hogy Vucsics meg tudja-e őrizni a hatalmát, vagy sem. Mindkét politikus rendkívül jó viszonyt ápol Oroszországgal, amit Európában sokan nagyon rossz szemmel néznek. És az a politikai berendezkedés, ami Szerbiában és Magyarországon is létrejött, nagyon hasonlít az orosz hatalmi rendszerre, az autokráciára.
Mindkét ország komoly üzleti kapcsolatokat ápol Kínával is. A Magyarország és Szerbia közt épülő Budapest-Belgrád vasútvonalat például kínai befektetők bevonásával építik. A két ország kormányközeli vállalkozói, például magyar részről Mészáros Lőrinc nyakig benne vannak a beruházásban. Erre csak Magyarország 850 milliárd forintot költ és vélhetően sosem fog megtérülni az építkezés.
A szerb elnök 2017 óta van hatalmon, előtte miniszterelnök volt a mostani kormánypárt, az SNS színeiben. Abban is hasonlít a magyar miniszterelnökre, hogy papíron meglehetősen szerényen él, vagyona mindössze egy lakás. A bátyja viszont az ország egyik leggazdagabb embere. Neki is van egy nagyon erős, hűséges tábora olyan választókból és politikusokból, akiknek főleg a gazdasági érdekük az, hogy Vucsics hatalomban maradjon.
A mostani diáktüntetés kapcsán viszont egyértelműen gyengült a hatalma, csökkent a támogatóinak száma. De Szerbiában egyelőre nincs olyan ellenzéki erő, amelyik képes lenne leváltani a hatalmon lévő pártot. A diákok nem is engedték, hogy a tüntetéseken pártzászlók jelenjenek meg. Így kérdés, hogy a miniszterelnök lemondása utáni előrehozott választáson tud-e nyerni más az SNS-en kívül. És az is, hogy a diáktüntetésekből ki tud-e nőni egy ellenzéki vezető, aki maga mellé állítva az emberek többségét képes leváltani a több mint egy évtizede fennálló erősen autoriter rendszert.
Kiemelt kép: tüntetés Belgrádban január végén. Forrás: Facebook
