2016-ben indította el a NASA (az amerikai űrhivatal) az OSIRIS-REx nevű szondát. Ez 2020-ban felporszívózott egy mintát a Bennu nevű kisbolygóról, és vissza is tért velük.
A kutatók most közölték, hogy az űrben keringő szikladarabon megtalálható a legtöbb olyan szerves vegyület (aminosav), amikből az élőlényeket alkotó fehérjék felépülnek. Ami ennél is nagyobb szám: a Bennu porában ott van a DNS mind az öt alapeleme. A DNS-molekula határozza meg egy élőlény tulajdonságait és ezek öröklődését.
A NASA tudósai szerint a Bennu évmilliárdokkal ezelőtt egy nagyobb égitestből szakadt ki egy ütközés során. És ezen az egykori bolygón már ott voltak a földi életből ismert főbb vegyületek.
Hogy ezek pontosan hogyan állnak össze az első élőlényekké, illetve szaporodásra képes, szervezetekké, azt ma még nem tudjuk pontosan. Úton van egy másik szonda, az Europa Clipper, amely a Jupiter Europa nevű holdját fogja megvizsgálni az élet építőkövei után kutatva.
Arra a kérdésre, hogy hogyan alakult ki az élet, régóta vannak különböző elméletek, beleértve a vallásos mítoszokat. Az egyik feltételezést pánspermia-elméletnek nevezik. Ez azzal számol, hogy bizonyos nagyon ütésálló életformák (vírusok, medveállatka-féleségek stb.) milliárd évek óta utaznak üstökösökön és más égitesteken, és ezek terjesztik el az életet, amikor megfelelő bolygóba csapódnak. A mostani felfedezés arra mutat, hogy talán nem kész élőlények, hanem csak ezek az alkatrészek keringenek szerteszét az űrben. De az is lehet, hogy bizonyos körülmények között bárhol kialakulhatnak.
Ami persze azt is jelenti, hogy aligha vagyunk egyedül. Hogy ebből mi következik? Azt már megírtuk itt. (Space.com)
