Február elsejétől nyilvánosak a politikusok éves vagyonnyilatkozatai. A Parlament honlapjára feltöltött iratokból elvileg kiderül, hogy mekkora vagyona van a parlamenti és önkormányzati képviselőknek. De nyilatkozni kellett a vagyonáról a kormány tagjainak, a köztársasági elnöknek, és a Magyar Nemzeti Bank elnökének is.
Miért érdekes, hogy kinek mennyi pénze van?
A hivatalban lévő képviselők havi fizetést kapnak azért, hogy az őket megválasztó embereket képviseljék. Ez elvileg egy főállás, ami mellett hivatalosan nem lenne idő arra, hogy a képviselő a saját üzleti ügyeivel foglalkozzon. Nem is lenne jó üzenete a választók felé, ha azt látnák, hogy a képviselő úr/asszony sosincs a parlamentben vagy a közgyűlésben, mert épp dolgozik valahol máshol. Így nem véletlen, hogy gyanússá válik, ha egy képviselő jóval nagyobb vagyont halmoz fel, mint amennyit keres. Hiszen joggal vetődik fel, hogy honnan jön ez a pénz.
A képviselők, legyenek akár a parlamentben vagy az önkormányzatokban, rengeteg pénz sorsáról döntenek. Ők szavazzák meg ugyanis a költségvetést, és ők döntenek például arról is, hogy bizonyos építkezések, fejlesztések hol és hogyan készüljenek el. Sokan pedig abból élnek, hogy ilyen fejlesztésekben vállalkozóként vesznek részt. És bármit megtennének azért, hogy ezeket az üzleteket megkössék az állammal vagy az önkormányzatokkal. Például akár fizetnének is egyes politikusoknak. Ez az a korrupció, amiről már sokat írtunk. A közelmúltban például a rákosrendezői mini-Dubaj kapcsán merült fel, hogy politikusok zsebébe landolhat a beruházás összegének egy része. Ez persze teljesen törvénytelen és ha kiderül, hogy így van, annak elvileg komoly következményei lehetnek. Nagyon sok országban hosszú börtönbüntetés fenyegeti azokat a politikusokat, akiket korrupción érnek.
A vagyonnyilatkozatoknak az lenne az értelme, hogy kiderüljön, a politikusoknak sokkal nagyobb-e a vagyonuk annál, amennyit havonta keresnek. De nálunk gyakorlatilag nem ellenőrzik, hogy ezek vagyonnyilatkozatok pontosak-e. Persze nem lehetetlen, hogy egy politikus spórol, végül is jól keres. És vannak olyan befektetések, amik szépen tudják gyarapítani a spórolt pénzt. Ezzel nincs is semmi probléma. A lényeg viszont az lenne, hogy minden fillérrel, amit egy politikus a köz szolgálatában keres, el tudjon számolni. Ez növelné a bizalmat a politikusok felé, és ezt az átláthatóságot várja el az Európai Unió is.
Van, hogy a család gazdagszik látványosan
A törvény szerint a politikusok feleségeinek és a velük egy háztatásban élő gyerekeinek is vagyonnyilatkozatot kell tenni, de ezek a nyilatkozatok már titkosak. A miniszterelnök, Orbán Viktor idei vagyonnyilatkozatából például csak az derül ki, hogy van egy kis vidéki háza, övé egy budapesti lakás fele, és a feleségével közös bankszámláján van 5,73 millió forint megtakarítása. Hivatalosan ennyi az összes vagyona. Viszont azt lehet tudni, hogy a veje, Tiborcz István előkelő helyen szerepel a leggazdagabb magyarok listáján. És azt is, hogy az apja a tulajdonosa annak a hatvanpusztai birtoknak, amit több mint 11 milliárdból újítottak fel, és amiről már mi is többször írtunk. Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó 2011-ig szerepel a vagyonnyilatkozatokban. A 2010-es adatok alapján Lévai nevén már akkor is több mint 38 ingatlan, többségében földek voltak. Ráadásul Orbán Viktor gyerekkori barátja Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb embere.
Az évek alatt több politikusról is kiderült, hogy a családtagjai rendkívül gazdagok, és sokszor nagyon nagylelkűek is. Szijjártó Péter külügyminiszter például 2014-ben, nem sokkal a miniszteri kinevezése után vett egy házat Dunakeszin. A ház 167 millió forintba került. Ez nem került be a miniszter vagyonnyilatkozatába, csak azután, hogy az egyik akkori pártszövetség, az Együtt-PM vizsgálatot kezdeményezett ellene. A magyarázat az volt, hogy a házat a miniszter a saját megtakarításaiból és a szüleitől kapott kölcsönnel és ajándékkal fizette ki. Ez utóbbi majdnem 90 millió forint volt. Szijjártó Péter idei nyilatkozatából kiderül, hogy résztulajdonosa még egy győri háznak és egy balatoni nyaralónak is. A befektetéseiből 80 millió forintja van. De a szüleinek még mindig tartozik 30 millióval.
Volt olyan képviselő, a fideszes Kósa Lajos, Debrecen egykori polgármestere, akinek a 82 éves nyugdíjas védőnő édesanyja lett hirtelen milliomos. Olyannyira, hogy 2017-ben megvett egy céget, ami sertéstenyésztéssel foglalkozott. És hogy, hogy nem, nem sokkal később a cég 123 millió forint támogatást kapott az Európai Uniótól, amit nem kellett visszafizetni. Újságírók kiderítették, hogy a cég több nagy értékű járművet is lízingelt, például egy K1600-as típusú BMW luxus-motorkerékpárt. Azt nem tudni, hogy a sertéstenyésztéshez ez hogyan kapcsolódik pontosan, de többen látták Kósa Lajost egy ilyen motoron közlekedni 2017-ben.
A sort még bőven lehetne folytatni. És persze nemcsak mostani kormánypárti politikusokkal. Az is gyakori, hogy kiskorú gyerekek nevére kerültek ingatlanok és értékes vagyontárgyak. De eléggé érdekes az is, hogy Rogán Antal, a propagandáért és a titkosszolgálatokért is felelős miniszter egy találmány után vesz fel több százmillió (csak tavaly 456 millió) forintot. A találmány egy elektronikus aláírás, aminek az elkészítése informatikai tudást feltételez. Rogán Antal viszont pénzügy szakon végzett az egykori Közgazdaságtudományi, ma Corvinus Egyetemen. És ugyancsak Rogán Antal az, akit korrupció miatt szankciós listára tett az Egyesült Államok.
Vannak módszerek a vagyon eltitkolására is. Általában az a vagyon sem derül ki, ami készpénzben, például egy külföldi bank széfjében csücsül. Ennek ugyanis ritkán van elektronikus nyoma, és nehéz lenyomozni is. És vannak olyan bankszámlák, amik úgynevezett offshore cégekhez tartoznak. Az offshore cég olyan országban van bejegyezve, ahol nincs, vagy csak minimális az adófizetés. Egy ilyen cég nem köteles elárulni, hogy név szerint kik a benne lévő tulajdonosok. Így ha valaki szeretné eltitkolni a vagyonát, offshore cégekbe is menekítheti azt.
Hogy működhetne ez jól?
Civil szervezetek évek óta javasolják azt, hogy változzon a vagyonnyilatkozatok rendje. Például legyen teljesen egyértelmű, hogy pontosan mekkora a politikus vagyona, és hogy az milyen forrásból származik. Az is fontos lenne, hogy ezek az adatok ellenőrizhetők legyenek. Például a hatóságok indítsanak vizsgálatot a politikus ellen, ha valami nem stimmel, ha látható különbség van a bevallás és aközött, ahogy a politikus él. És ha a vizsgálat kimutatja, hogy valamilyen csalás történt, annak legyen következménye.
Hasonló változtatásokat szeretnének elérni ellenzéki pártok is. A Tisza Párt például 20 évre visszamenőleg minden magas rangú politikust és családtagjaikat vagyonosodási vizsgálatnak vetné alá. A Jobbik pedig törvényjavaslatot nyújtott be, ami kötelező vagyonosodási vizsgálatot írna elő a politikus megbízatásának kezdetén és végén is.
