Van egy ötéves kisfiú, Ariel Johnson, aki az Egyesült Államokban él. Ariel viszont nem szereti, ha Arielnek hívják, azt kéri, hogy Axelnek szólítsák.
Axel a címszereplője egy Youtube-os valóságshow-nak, az Axel Show-nak, ami egy kissrác életét mutatja be. Legózik, nerfgunozik apukájával, kirándul, tehát semmi extrát nem csinál, csak létezik. Ennek ellenére a csatornájának 1,3 millió követője van. Sőt, az Amazon Prime Videó is szerződést kötött a családjával. A Yahoo végignézte a videók alatti kommenteket és az újságíró észrevette, hogy nem Ariel az egyetlen, aki ruházatban, beszédben és minden egyébben megpróbálja utánozni Axelt. Az egyik anyuka ezt nem is bánja, mert azt mondja, hogy Axel apukája igazán jófej apa, és az ő fiának sajnos nincs édesapja. Így legalább lát egy rendes apafigurát maga előtt.
Csakúgy mint a felnőttek, a gyerekek is képesek egyoldalú, úgynevezett paraszociális kapcsolatot kialakítani. Ez főleg egy felhasználó (fogyasztó) és egy médiaszemélyiség, celeb, zenész, színész, influenszer között kialakult egyoldalú kapcsolat, hiszen a másik fél nem ismer minket, de mi úgy érezzük, hogy ismerjük őt. Ez a felnőtteknél más felnőttekkel, a gyerekeknél másik gyerekekkel alakulhat ki (Peppa malaccal aligha).
Mikor nem oké?
Gond akkor van, ha a gyerekek azt hiszik, hogy amit látnak, az a valóság. De ugyanez megeshet felnőttekkel is, akik sajnos beveszik, hogy az influenszereknek olyan az egész életük, amit a közösségi oldalakon mutatnak. Tehát nem árt emlékeztetni magunkat, hogy ezek mind szerkesztett műsorok, és nem a valóság. Még akkor sem, ha nagyon úgy van elkészítve. Gond akkor is van, ha valaki hanyagolja a barátait, családját és egy virtuálissal helyettesíti őket. Miközben ők maguk nem szocializálódnak és nem gyűjtenek élményeket.
Szakemberek szerint, ha a fentiek nem állnak fenn, akkor nincs semmi baj azzal, ha egy gyerek (vagy felnőtt) kiemelten érdeklődik egy internetes szereplő iránt. Tiltani semmiképp nem érdemes, de beszélgetni róla igen. Fel lehet tenni a kérdést: milyen személyiségjegyet hiányolunk magunkból, ami bennük megvan? Vagy akár azt, hogy mi az, ami zavaró bennük, és amilyenek mi nem szeretnénk lenni. Ezek tök jó beszélgetéstémák is lehetnek a szülőkkel, barátokkal. (Yahoo)
Ti kiket követtek, néztek a közösségi oldalakon? Írjátok meg nekünk ide kattintva.
(A cikket pszichológus szakember lektorálta.)