Minden mirelit, vagyis gyorsfagyasztott áru csomagolásán ott a figyelmeztetés: felengedtetés után ne fagyasszuk vissza! De miért? Miért nem visszafordítható ez a folyamat?
A magyarázat igazából szintén ott van a csomagoláson, csak nem sokan értik. A gyorsfagyasztás egészen más, mint amikor otthon valamit elrakunk a mélyhűtőbe.
Az élelmiszereink mind szerves anyagok: növényi vagy állati szövetek. Vagyis sejtekből állnak, ezek a sejtek pedig jórészt vízből. Mi magunk is háromnegyedrészt vízből vagyunk.
Amikor ezeket a sejteket berakjuk a háztartási mélyhűtőbe, a vízből jég lesz. A mélyhűtőnk mínusz 18 fokon tartja a benne tárolt cuccokat, de ha beteszünk egy szobahőmérsékletű csomagot, az csak egész lassan fagy meg benne. És ez okozza a bajt.
Pukk!
A lassú lehűlés közben hosszú és hegyes jégkristályok keletkeznek. Ezek átszúrják a sejtfalakat, ezzel megszüntetik az eredeti szerkezetet. Tudod, mi lesz például egy zacskó málnából a mélyhűtőben? Egy marék szomorú, édeskés RONGY! Soha többé nem fog ropogni, pukkanni, gurulni – csak lóg, mint egy agyonvert hulla. Mert a sejtek, az építőelemei már kimúltak, kipukkadtak.
A gyorsfagyasztó ipari üzemekben hatalmas teljesítményű gépek hűtik le az árut, annyira rövid idő alatt, hogy a vízből nem alakulhatnak ki nagy kristályok. Emiatt a sejtek épen maradnak, a kiolvasztott termék pedig ha nem is pont olyan, mint az eredeti, de legalább hasonlít.
A már megfőzött, feldolgozott ennivalónak sokszor nem árt, ha otthon fagyasztják le. Egy pörkölt vagy főzelék esetében már nincs megőrizni való sejtszerkezet. Szóval a háztartási mélyhűtő hasznos holmi. De nem versenyezhet azzal az ipari módszerrel, amit nem véletlenül hívnak gyorsfagyasztásnak.