A töri sokszor évszámok és események magolása, de izgalmas utazás is lehet a múltba. Ugyanis a történelem nagy alakjai is emberek voltak, akik vicces vagy épp kellemetlen helyzetekbe is keveredtek. Így most jöjjenek izgis és könnyen emészthető töritények:
Lord Byron és a medve
Lord George Byron nevét minden bizonnyal már hallottátok, vagy hallani fogjátok a suliban. Az angol romantikus költészet egyik legnagyobb és legmegosztóbb képviselője volt.
De mielőtt neves költő lett volna, egyetemi diák volt, méghozzá Cambridge-ben. Byronnak pedig volt egy kutyája, de az egyetemi szabályzat tiltotta, hogy magával vigye a koliba. Ezen a költő annyira felpaprikázta magát, hogy elhatározta, kijátssza a szabályokat. Fogott egy medvét és azt vitte magával. Az egyetem pedig kénytelen volt engedni, ugyanis a szabályzat valóban nem tért ki a medvékre.
Ma ez lehetetlen küldetés lenne, de a 19. századi Angliában a medvevadászat hobbi volt, ezért tenyésztettek is medvéket. Byron pedig nemes volt, báró, így minden bizonnyal könnyen hozzájutott a medvéhez. Byron amúgy nagy állatbarát volt, egyik kutyájához verset is írt.
A ketchupot gyógyszernek is használták
A ketchup eredete máig nem teljesen tisztázott, de az első változata minden bizonnyal Kínában készült, és Getchupnak hívták. Ez nemcsak paradicsomot, hanem halbelsőségeket és szóját is tartalmazott, na meg csípős volt.
A mai értelemben vett ketchupot először az amerikai James Mease tudós és kertész készítette el 1812-ben. Az ő nevéhez fűződik az első, publikált recept.
Az 1830-as években a ketchupot mint gyógyszert is kezdték ajánlani. Hasmenés, emésztési zavarok és a sárgaság elleni szerként. Az ajánlást egy orvos, az amerikai Dr. John Cook Bennett tette, aki később külön paradicsompirulákat is készített a receptből és azokat dobta piacra. Nem lett nagy sikere, az 1850-es évekre kifulladt a paradicsomgyógyászat.
Kajákhoz viszont továbbra is szerették az emberek. A mai ketchup nagyüzemi gyártását 1876-ban Henry Heinz amerikai vállalkozó kezdte el. Ő alkotta meg a mai receptet, amiben paradicsom, ecet, barna cukor, só és más fűszerek vannak.
Pokahontasz valójában létezett, de szomorú sorsa volt
Pokahontasz 1595 körül élt, és valóban egy amerikai indiánlány volt. Apja a póhatan törzsszövetség vezetőjeként harcolt a gyarmatosító britek ellen. Azzal lett híres, hogy testével védte meg apjától az első brit telephely, Jamestown egyik parancsnokát, az angol John Smith kapitányt, amikor ki akarta végezni. Hogy miért tette, arról nem szól a fáma, de ez a történet rengeteg művészeti alkotást ihletett meg. Annyi biztos, hogy Pokahontaszt nagyon érdekelte a gyarmatosítók élete, ismerkedni próbált velük.
Az angolok viszont nem hálálták meg bátor tettét, sőt, elrabolták. Így akartak apjától követeléseket kizsarolni. De ő nem teljesítette mindezt, így Pokahontasz fogoly maradt. Később hozzáment egy angol telepeshez, és ezzel békét teremtett az őslakosok és gyarmatosítók között. Más nevet is kapott, Rebecca Rolfe lett. Arról, hogy a házasság mennyire volt Pokahontasz akarata is, megoszlanak az infók, de annyi biztos, hogy férjével Angliába utazott, ott lett beteg és halt meg. Pokahontasz volt az első indián nő, aki Európába látogatott.
Napóleont nyulak támadták meg
A nagy császárt és hadvezért az emberi seregek nehezen tudták legyőzni, de megesett, hogy egy nyulakból álló hadtól két perc alatt csúnya vereséget szenvedett. Több változata is kering ennek a történetnek, de a közös pont a következő: Napóleon egy békekötést akart megünnepelni, amire nagy lakomát szervezett, ehhez pedig összegyűjtöttek egy csomó nyulat. Hogy pontosan mennyit, abban nem értenek egyet a történészek, de száz feletti a szám. A terv az volt, hogy szabadon engedik őket a ketrecekből, hogy a vadászok lelőhessék őket. Ez meg is történt, de a nyuszik a menekülés helyett a támadást választották, és elkezdtek Napóleon és a katonái felé szaladni.
A feljegyzések alapján Napóleon először csak nevetett, de később betojt, mert hamarosan ellepték a nyulak, amik elkezdtek felmászni a császárra. Próbálta őket leszedni magáról, de nem ment. A katonák is csatlakoztak és segíteni próbáltak, mindhiába, a nyulak csak jöttek és jöttek. Így kénytelenek voltak ők elmenekülni a nyulak elől. Mint utóbb kiderült, a nyúlszerzéssel megbízott férfi házinyulakat vett és nem vadnyulakat fogott be. A házinyulak pedig hozzá voltak szokva az emberek közelségéhez, így történhetett az, hogy támadni mertek.
Az első pisi a Holdon
1969-ben írt történelmet az Apollo 11 személyzete, akik elsőkként jutottak el a Holdra. És elsőként tettek űrsétát rajta. Ezt nyilván szkafanderben tették, amiben van egy vizelettároló szerkezet. Az asztronauta Buzz Aldriné pedig pont séta közben szakadt el. Ezt sokáig titokban tartotta, de a Holdra szállás 40.évfordulóján az egybegyűlteknek elárulta. Amikor arról kérdezték, milyen érzés volt, azt válaszolta: nagyon magányos volt odakinn, és összepisiltem a gatyámat.
Érdekel titeket még több hasonló történet? Ha igen, írjátok meg nekünk a belső üzenőben!