Nos, a fenti kérdésre a következő években még milliók fogják keresni a választ. Az már biztos, hogy a volt elnök ismét elnök lesz. Pedig túl van már néhány súlyos dolgon, mióta kiköltözött a Fehér Házból. Négy éve, amikor nem volt hajlandó elfogadni a vereségét, erőszakos lázadást robbantott ki a Capitoliumban, később bűncselekmények miatt jogerősen elítélték és túlélt két merényletet.

Hogy miért kapott ilyen sok szavazatot Donald Trump Kamala Harrissel szemben, arra számtalan lehetséges magyarázat létezik. Például: a demokraták későn ismerték fel, hogy az agg Joe Bident le kell cserélniük Harrisre. Harrisnek pedig ez alatt a rövid idő alatt nem sikerült meggyőznie a billegő államok lakóit és nem tudta megszólítani a szavazóbázisát úgy, ahogy szerette volna.

De milyen kérdések döntöttek és hogyan?

Ehhez a válaszhoz a külföldi elemzéseket és az exit pollokat is segítségül hívtuk. Az exit poll lényegében egy közvélemény-kutatás. De az emberek véleményét közvetlenül azután kérdezik meg, hogy kiléptek a szavazófülkékből. Az exit poll eredményei a szavazás végéhez képest jóval korábban láthatók, így megbízhatóan előrejelzik a verseny végét. Ráadásul meg lehet kérdezni az embereket arról is, hogy miért szavaztak úgy, ahogy.

Az exit pollokban a gazdasági kérdések körül forgott minden. Az amerikaiak egy jelentős részének elsősorban megélhetési és anyagi gondjaik vannak. Az infláció náluk is belehúzott, és ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy megnőtt a szakadék a magas és az alacsony jövedelmű szavazók között. Sokan visszasírják a Joe Biden előtti időket – úgy vélik, hogy Donald Trump elnöksége alatt jobb életük volt. Más kérdés, hogy például a koronavírus-járvány éppen azután sújtott le a világra és a gazdaságra, hogy Bident beiktatták.

A szavazóknak még csak kedvelniük sem kell Trumpot ahhoz, hogy rá szavazzanak és ezáltal megbüntessék a Biden-kormányt a rossz gazdasági helyzet és az életkörülményeik miatt.

Donald Trump időnként két lábbal tapossa a demokráciát, a nők jogait és így tovább. Harris demokrataként mindig a demokrácia mellett állt ki. De országos szinten a választóknak csak a 35 százaléka tartotta a legfontosabb tényezőnek a demokrácia állapotát, amikor voksolt. Közülük egyébként 81 százalék Harrisre szavazott és csak 17 százalékuk Trumpra. A második legégetőbb kérdés viszont a gazdaság volt, és akik ezt tartották elsődleges szempontnak a választásuknál, azoknak az embereknek a 79 százaléka Trumpra szavazott. A Trumpra szavazók úgy vélik, a politikus jobban kezeli majd az olyan gondokat, mint a magas árak, vagy a bevándorlók tömeges beözönlése.

Trump nyíltan erre fűzte fel a kampányát: míg Kamala Harris örömteli üzeneteket igyekezett megfogalmazni a szavazóinak, addig Trump ott szidta a mostani kormányt, ahol csak tudta. Meg tudta fogni azokat a szavazókat, akik dühösek voltak a magas árak miatt, az illegálisan az országba érkező migránsok miatt, a bűncselekmények miatt. Sokszor hozta szóba Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját és a közel-keleti háborúkat is, hogy azt üzenje: lehet, hogy a világon káosz van, de ő erős vezetőként sikerre vezeti majd az országot.

És hogyan tovább?

A Z-generációs amerikaiak többek között a klímaválság, az oktatás és a társadalmi igazságosság kérdéseit vették figyelembe, amikor leadták a szavazataikat. Nos, ami a klímapolitikát illeti, Trump győzelme nem örömhír a Földnek. A leendő elnök ugyanis lényegében nem hajlandó tudomást venni az éghajlatválságról. A környezetvédők szerdán már nyilatkoztak is arról, hogy egy „klímatagadó” megválasztása az elnöki székbe komoly veszélyt jelent a bolygóra. Hogy miért? Mert Trump egy rakás globális klímaintézkedést visszavethet.

A republikánus Trump a kampány során hatalmas átverésnek nevezte a klímaváltozást. Amikor legutóbb elnök lett, kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásból. Ez azt a célt tűzte ki, hogy a világ ne melegedjen 1,5 Celsius-foknál nagyobb mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Állítólag Trump azt is fontolgatja, hogy kilépjen az ENSZ-nek abból az egyezményéből, ami összehangolja a klímaválság kezelését szolgáló akciókat. De beszélt arról is, hogy visszafogja azokat a kiadásokat, amiket a Biden-kormány a zöld gazdaságra fordított.

És az oktatás?

Donald Trump a kampánykörútja során azt ígérte, hogy felszámolja az amerikai oktatási minisztériumot (bár ezt valószínűleg nem teszi meg) és visszavonja azokat az intézkedéseket, amik az LMBTQ-tanulókat védi az iskolákban. Az elnök egyébként nem állt elő részletes oktatáspolitikai javaslatokkal. Egyes ötleteket pedig már az előző elnöksége alatt is felvetett, de közülük semmit sem hajtott végre.

Trump nagyon kemény bevándorlási politikát ígért, és azt sem zárta ki, hogy tömegesen toloncol majd ki nőket, gyerekeket az országból. Arra nem válaszolt, hogy elzavarná-e az országból az amerikai állampolgárságú gyerekek szüleit is. A becslések szerint több mint 4 millió Amerikában született gyereknek van legalább egy olyan szülője, akinek nincsenek papírjai, és úgy él az országban. Azok a tanárok, akik a bevándorló közösségeket is kiszolgáló iskolákban tanítanak, úgy vélik, már most fel kell készülniük a nehéz helyzetekre. Hiszen ha Trump tényleg az ígéreteinek megfelelően cselekszik, akkor akár több millió gyereket választhat el a szüleitől.

Minden bizonytalan

Donald Trump híres arról, hogy indulatok és hirtelen ötletek vezérlik, amiket vagy megpróbál, vagy el sem kezd. Ezért minden félelem és remény jórészt találgatás egyelőre. Ami biztos: egy egészen kicsi országot sem képes egyetlen ember vezetni, pláne egy ekkorát. Hogy mi valósul meg abból, amit Trumptól várnak az amerikaiak és a világ, az a csapatán is múlik majd. Most annyit tehetünk, hogy figyelünk és újságot olvasunk.

Források: Washington Post. New York Times. ABC News. Guardian. Chalkbeat. CNN.