Olvasói kérésnek teszünk eleget: az elefántokról hoztunk nektek tíz érdekességet. Nem csodálkozunk egyáltalán, hogy kíváncsiak vagytok erre az igencsak szórakoztató, fura kinézetű, mégis lenyűgöző állatra. Kezdjünk is bele!
1. Nem két, hanem három elefántfaj van
A 2000-es évek elején készített genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a szintén Afrikában őshonos erdei elefánt nem az afrikai elefánt alfaja, hanem önálló faj. Ezzel pedig, az ázsiai (vagy más néven indiai) elefánttal együtt háromra emelkedett a fajok száma.
2. Az afrikai elefánt a világ legnagyobb szárazföldi állata
A felnőtt bikák (vagyis hímek) akár 6000 kilót is nyomhatnak. És több mint három méter magasra megnőhetnek. Összehasonlításképpen: egy átlagos gépkocsi 1600-1700 kiló.
3. A fülük és az ormányuk alapján lehet őket megkülönböztetni
Az afrikai és erdei elefántok fülei sokkal nagyobbak, mint az ázsiai társaiké. Ormányuk is különbözik: az afrikaiak végén két „ujjszerű” nyúlvány van, míg az ázsiaiakén csak egy. A fenti képen mindkét különbséget láthatjátok.
4. Mindent az ormányról
Az ormány a felső ajak és az orr összenövéséből jött létre. Tele van izmokkal, több tízezer izomcsomóból áll.
Az ormány a legérzékenyebb szerv, ami emlősön létezik, nemcsak étkezésre, de kommunikálásra is használják. Közel nyolc liter vizet tudnak vele felszívni, de nem ezen keresztül isszák meg. Befújják a szájukba és aztán nyelik le. Vagy fröcskölik magukat. Hogy miért, arról majd később írunk.
Az ormányt egyébként búvárkodásra is használják, hogy levegőt kapjanak a víz alatt, amikor úsznak. Ugyanis az elefántok tudnak és szeretnek is úszni.
A borjúk az ormányukkal kérnek ételt az anyjuktól, az anyák pedig ormányukkal szeretgetik meg a kicsinyeiket. És nemcsak törődést, de védelmezést is kifejeznek vele.
5. Az agyaraik fogak. Vagyis majdnem
Az elefántagyar egy metszőfog. Annyi a különbség a mieinkhez képest, azon túl, hogy bazinagy és nehéz (kb. 40 kiló per darab), hogy nincs rajta fogzománc, csak dentin. A dentin a fog keményszövete, ami a zománc és fogbél között van. Az elefántok agyarai a táplálék kiásására, fáról lemozgatására vannak, de fontosak a harcban is, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól. A metszőfogak növekedése sosem áll meg, de az elefántok folyamatosan koptatják őket.
Sajnos ez az a testrésze, ami a legnagyobb veszélybe is sodorja. Az elefántcsont nagyon sokat ér, ezért vadásznak rájuk az orvvadászok.
6. Piszok vastag és ráncos a bőrük
Akár két és fél centi vastag. Kevésnek tűnik, de érthető lesz, hogy miért is nem az: az emberi bőr kb. 2 milliméter.
Az elefánt azért olyan ráncos, hogy sarat és vizet tárolhasson a bőrében. Biztos láttatok már olyan videót, amin az afrikai elefánt sárban vagy vízben pancsol, fröcsköli magát az ormányával. Ezt azért teszi, mert nem tud izzadni. Ugyanis nincsenek izzadság- és faggyúmirigyek a bőrében. Ezek gondoskodnak a bőr nedvességéről más állatokban.
Mivel az elefántoknak nincs ilyen, vízzel és sárral hidratálják a bőrüket, és védik magukat a hőségtől, túlhevüléstől és a leégéstől is. Mert igen, az elefántok is le tudnak égni a tűző napon. A ráncokban pedig sok-sok vizet tudnak későbbre is raktározni.
7. Sokáig élnek és sokáig vemhesek
A tehén (vagyis nőstény) elefántok rekord ideig, 18-22 hónapig vemhesek a kicsinyeikkel (borjúkkal).
A borjú a születése után 20 perccel lábra tud állni. Egy óra elteltével pedig már járóképes. A genetika ezt a túlélés miatt intézte így, hogy ne maradjon a csorda sokáig egy helyben. Nemcsak a rájuk leselkedő veszély, de a táplálék és víz keresése miatt is. Egy egész csordának rengeteg kaja kell.
Az elefántok elég sokáig élnek, ha nem ölik meg őket más állatok vagy vadászok. Akár 70 évnél is tovább.
8. Folyamatosan esznek
Ekkora testtel nem csoda, de így is elég durva, hogy átlagosan napi 150 kiló kajára van szükségük. Ez összehasonlításképpen nagyjából 375 darab babkonzervet jelent. Ha kell, akár faágakat is megesznek a száraz időszakban. De főleg növényevők, füvet, leveleket, gyümölcsöket és gyökérzöldséget fogyasztanak. A napjuk háromnegyedét evéssel töltik.
9. Az elefántok nem felejtenek?
Ez a mondás nem teljesen igaz, de van benne igazság. Rendkívüli emlékezőképességük van, ennek pedig a túlélés az oka. A homloklebenyük, ami többek között a memóriáért, gondolkodásért, tervezésért felel, még az emberénél is nagyobb.
A Duke Egyetem 2014-es kutatásából kiderült, hogy a ragadozók hangját és szagát is képesek felidézni, de az emberek szaga, sőt, a beszélt nyelvek között is különbséget tudnak tenni. Erre onnan jöttek rá, hogy nagyobb eséllyel alkalmaznak védekező stratégiákat, ha a gyakran rájuk vadászó maszájok (egy kenyai törzs) beszédét hallják, mint amikor más, kenyai etnikai csoportok társalgását hallják.
A másik szempont, hogy vissza tudjanak emlékezni arra, hol találtak vizet és élelmet a száraz évszakban, hogy a csorda vezetője képes legyen újra odaterelni a csordát.
10. Dobbantással is kommunikálnak
Nemcsak trombitaszerű hangot kiadva, de rezgéssel, testbeszéddel, érintéssel és szaggal is kommunikálnak. A rezgés azt jelenti, hogy dobbantanak a földön, amit a többi elefánt a csontjain keresztül érez és értelmez. Állítólag még azt is tudják, melyikükhöz szól a dobbantó. Másik érdekesség, hogy nemcsak hangosan, de nagyon halkan, emberi hallásnak szinte hallhatatlanul is trombitálnak egymásnak. (WWF/ BornFree/ 24.hu/ Kispolgár/Wikipédia)