Egy botrány születése: szabad-e harcolni a hazáért az oroszok ellen?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Nagy felháborodást keltett tegnap Orbán Balázs azzal, ahogy Ukrajnáról és 1956-ról beszélt egy interjúban. Ezt a botrányt elemzi most a Kispolgár kutatóközpontja, a Magyar Nézőponty Intézet.

Ki ez és mit mondott?

Orbán Balázs nem rokona a miniszterelnöknek, viszont ő Orbán Viktor „politikai igazgatója”. Hogy ez mit jelent, azt nehéz megmondani, de fontos politikusnak számít.

Fotó: Wikipedia

Orbán Balázs azt mondta, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij hibázott, amikor „belevitte az országát egy háborús védekezésbe”, vagyis nem adta meg magát a támadó oroszoknak. Azt is hozzátette, hogy „mi biztosan nem ezt csinálnánk”, ami csak azt jelentheti, hogy egy orosz támadás vagy akár fenyegetés esetén a Fidesz-kormány azonnal megadná magát.

Ehhez még azt is hozzátette, hogy mindez az 1956-os forradalom tanulsága. Tehát mivel azt is leverte a Szovjetunió, ezért nem szabad legközelebb ellenállni, és az 56-os felkelők hülyeséget csináltak.

A forradalom jelmondata 1956-ban. Fotó: Fortepan / Virány László

1956 és a mostani orosz-ukrán háború között sok különbség van. Akkor az ország már része volt a szovjet szövetségi rendszernek. A magyar hadsereg alig harcolt, civil fegyveresek küzdöttek a szovjet csapatokkal. A politikai vezetés szétesett. Ukrajna önálló államként védi magát, kormányát a nép választotta, és nem kis szabadcsapatokkal, hanem erős hadsereggel védekezik – és sikeresen.

Miért a botrány?

Az elbukott 1956-os forradalom kezdete, október 23-a nemzeti ünnep. A magyar jobboldal számára különösen fontos esemény. Maga Orbán Viktor az első engedélyezett 56-os megemlékezésen mondott beszédével lett országosan ismert politikus 1989-ben. Hülyeségnek nevezni az ellenállást ezért elég meredek dolog.

Orbán Viktor 1956-ról beszél a Hősök terén, 1989-ben. Fotó: miniszterelnok.hu

Minden állam legalapvetőbb célja, hogy az idegen megszállást elkerülje. Ezért tartanak fenn hadsereget, ezért költenek fegyverekre, és ezért csatlakoznak olyan védelmi szövetségekhez, mint a NATO. Magyarország ennek egyébként tagja, tehát egy orosz támadás ellen nem is egyedül kellene védekeznie. A haza védelme amúgy minden állampolgár kötelessége, amit az alkotmány is előír. Orbán Balázs ezzel szemben azt mondta, hogy jobb alávetni magunkat az orosz uralomnak, harc nélkül.

Ez különösen furcsán hangzik, mivel a Fidesz egész kormányzása alatt mást sem csinál, mint az idegen befolyástól félti az országot (illetve a saját hatalmát). Óriási veszélynek állították be, hogy Soros György egyetemet működtetett Budapesten, hogy újságok vagy civil szervezetek külföldről kaptak támogatást. Hasonló hisztivel reagáltak az Európai Uniónak a magyar törvényeket vagy az itteni korrupciót érintő kritikáira, de még a SPAR áraiból is honvédelmet csinálnak. Szóval mindenféle képzelt ellenségtől vitézül védik a hazát. Erre most közlik, hogy az oroszok előtt letennék a fegyvert az első pillanatban.

Hogy mondhat valaki ilyet?

Jó kérdés, hogyan keveredett ebbe a zűrbe Orbán Balázs, aki jól képzett, egyáltalán nem ostoba politikus. A jelenség kulcsa az, hogy nagyon igyekezett megvédeni egy nehezen védhető döntést.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda

Ukrajnát két és fél éve támadta meg Oroszország. Az oroszok célja Ukrajna elfoglalása volt, hogy ugyanolyan diktatúrát vezessenek be ott, mint ami náluk van. Túlbecsülték a saját hadseregüket, és nem számoltak sem az ukránok hősies ellenállásával, sem a nemzetközi segítséggel. Ezért a megszállás elakadt, és roppant áldozatokat követelt. Az oroszok lakóházakat bombáztak, városokat romboltak le, civileket gyilkoltak meg és gyerekek ezreit rabolták el. Eközben több százezer katonájuk halt meg.

A barbár támadással szemben összefogott egész Európa és az Egyesült Államok. Nem küldtek katonákat, de fegyverrel és pénzzel siettek Ukrajna segítségére, és megszakították a kapcsolatokat Oroszországgal. Egy kivétel volt:

Magyarország az oroszok pártjára állt.

Ennek az okát nem pontosan ismerjük. Tény, hogy szükségünk van gázra és olajra, de a többi ország megoldotta ezt más forrásból. És még ha olcsóbb is az orosz nyersanyag, hazánk drágán megfizet oroszbarátságáért, mert mindenki mással megromlott a kapcsolatunk emiatt.

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a Fidesz szavazóinak jelentős része rajong Vlagyimir Putyin orosz elnökért. Azt az erőskezű vezetőt látják benne, aki nagyon hasonlít Orbán Viktorra, de még nála is keményebb. Lehet, hogy miattuk kényszerül a magyar kormány arra, hogy Oroszország mellett álljon ki, még ha kínos is. Másik elmélet szerint Putyin valamivel zsarolja a miniszterelnököt, és ezért nem fordulhat szembe vele.

Leopard harckocsi ukrán kézben. Fotó: Ukrán Fegyveres Erők

Orbán Balázs tehát ezt a politikát próbálta megvédeni, megmagyarázni. Ahhoz keresett érveket, hogy miért hibáznak az ukránok, amikor a gyilkos megszállók ellen harcolnak, és mi miért nem állunk melléjük. Ez a gondolat szabadulhatott el a fejében, hogy végül kimondja: ők bizony inkább megadnák magukat. Hogy ebbe belekeverte 1956-ot is, az csak hab a tortán. Utólag egy magyarázkodó videóban azt mondta, az 1956-os hősöknek mindenben igazuk volt – de akkor vajon miért nincs igazuk most az ukránoknak? Ezt már nem tudta megindokolni, de nem is próbálta, itt elfogyott az okosság.

Orbán Balázs páncélautóval pózol terepruhában. Fotó: orbanbalazsandras.hu

Orbán Balázs sorsa még kérdéses, lehet, hogy kénytelen lesz lemondani. Az pedig még jobban érthető most már, miért érdeke Magyarországnak, hogy Ukrajna megvédje magát. Azért, mert amíg ők kitartanak, addig nem lesznek a határunkon oroszok. Hiszen ahogy most hallottuk, a kormányunk nem állítaná meg őket.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Hó reggelt!

Ördögünk van ma!

Rejtélyes drónok tartják izgalomban Amerikát

Senki sem tudja, honnan jönnek, de jönnek.