A múlt héten írtunk nektek arról, hogy Libanonban olyan robbantás-sorozat történt, aminek magyar vonatkozása is van. Ott egyszerre robbantottak fel csipogókat és adóvevőket a Hezbollah nevű, sokak által terroristának tartott szervezet tagjai kezében. Egy vezető amerikai lap szerint egy olyan magyarországi cég keveredett bele az ügybe, amit valószínűleg izraeli titkosügynökök alapítottak. Emiatt pedig itthon összeül a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, hogy megvizsgálja, mi is történt pontosan.
Minden országban működnek titkosszolgálatok, és azoknál titkosügynökök dolgoznak. Magyarországon is van ilyen szolgálat, nem is egy. A feladatuk alapvetően az, hogy az ország biztonságát erősítsék. Például azzal, hogy figyelik, milyen más országok titkosszolgálatai akciózhatnak a területén. Az ilyen műveletek ugyanis belerángathatják az országot mások konfliktusába, akár háborújába is. A libanoni ügy pedig valami hasonló lehet. Persze aztán lehet, hogy a vizsgálat valami egészen mást fog megállapítani. És az is valószínű, hogy a részleteket nem hozzák nyilvánosságra, ugyanis nem véletlenül hívják ezeket a szolgálatokat titkosnak.
Kik azok a titkosügynökök?
Ha ezt a szót látod, lehet, hogy James Bond alakja ugrik be először. Esetleg a Man In Black című film valamelyik szereplője. De mindenképp valami olyan figura, aki méregdrága autóban, elképesztő kütyükkel felszerelve üldözi a gonoszt. A valóságban viszont ezek az ügynökök többségében inkább hivatalnokok vagy diplomaták, akik egy számítógép előtt ülve adatokat elemeznek és jelentéseket olvasnak. A fő feladatuk ugyanis a hír- és információszerzés, valamint azok elemzése és értékelése.
Az információkat persze többféleképp be lehet szerezni, akár személyes beszélgetésekkel, megfigyeléssel, akár a telefonok lehallgatásával vagy a számítógépek távoli ellenőrzésével. Szigorúan szabályozva van, hogy kit, miért és hogyan lehet megfigyelni. Ahhoz ugyanis nagyon alapos ok kell. Viszont ha ez megvan, a titkosszolgálatnak nagyon sok eszköz áll rendelkezésére. Telepíthetnek rejtett kamerát és lehallgatókészüléket, követhetnek, figyelhetnek gyanús személyeket, megpróbálhatják elolvasni a leveleiket.
Neked nem kell amiatt izgulni, hogy megfigyelnek. Hacsak nem csináltál valami nagyon gyanúsat. Az Agymenők című sorozat zsenije, Sheldon Cooper gyerekkorában például mini atomreaktort akart építeni a garázsukban. Ehhez külföldről akart beszerezni sugárzó anyagot. Nem csoda, hogy megjelent náluk az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat. Szóval ha el akarod kerülni, hogy felfigyeljenek rád, ne építs atomerőművet.
Ma a hírszerzés egyre gyakrabban nyílt forrásokból dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a keresett információ valahol nyilvános, csak meg kell találni és össze kell illeszteni. Az orosz-ukrán háborúban például mindkét fél titkolja, hány embert veszített. A hírszerzők gyászjelentésekből, temetésekkel kapcsolatos hírekből, akár műholdképekből rakják össze, mi a helyzet. Általában a kém nem szívesen lopózik be mondjuk egy laktanyába fényképezgetni és jegyzetelni, mert ez veszélyes. Sokkal könnyebb például megvesztegetni vagy leitatni valakit, aki bent dolgozik.
Persze vannak olyan titkosügynökök is, akik aktívan vesznek részt szupertitkos ügyekben, ha azt az országuk érdeke megkívánja. Ők azok a kémek, akikről a filmek szólnak. Van, hogy „csak” álhíreket terjesztenek, esetleg sajtóbotrányokat robbantanak ki, de előfordulhat, hogy robbantások, merényletek mögött is ők állnak. Például az amerikai CIA, az izraeli hírszerzés (Moszad) vagy az egykori szovjet (KGB) és a jelenlegi orosz titkosszolgálat (GRU) sejthető számos politikai gyilkosság mögött. Utóbbit teszik felelőssé például az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij haláláért. Nemrégiben a Moszad a Hamász nevű terrorszervezet vezetőjét robbantotta fel egy ellenséges ország, Irán fővárosában.
Magyarországon öt nemzetbiztonsági szolgálat is működik.
Ezek közül négy a polgári és egy a katonai szolgálat. A polgári szolgálatok célja egyebek mellett az, hogy felderítsék, hogy Magyarország ellen más országból terveznek-e titkosszolgálati akciót, de az ő dolguk a szervezett bűnözés elleni védelem is. A polgári szolgálatok felelősek a külföldi magyar képviseletek biztonságért is. Van olyan hivatal is, ami a terrorizmus elleni küzdelemben segít, védi az ország kiemelt intézményeit, és fellép a fegyver- és kábítószercsempészet ellen. Ezek a szolgálatok szoros kapcsolatban állnak a rendőrséggel is. A katonai hírszerzés ezektől külön működik, a célja pedig információt gyűjteni a számunkra fontos katonai ügyekről.
Ezek a szolgálatok persze – elvileg – nem működhetnek a saját szakállukra. Diktatúrákban, elnyomó rendszerekben gyakran fordulnak a nép ellen, akár ellenzéki politikusokkal, aktivistákkal szemben dolgoznak. A polgári szolgálatokat nálunk a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal irányítja. A neve ismerős lehet, itt írtunk róla korábban. A katonai szolgálat pedig a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik. A szolgálatokat a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ellenőrzi. Ebben ellenzéki képviselők is ülnek, tehát a kormány nem használhatja bármire a hírszerzőket. Ezért is fogja most ez a bizottság vizsgálni, hogy hibáztak-e valamit a magyar szolgálatok a libanoni robbantások kapcsán.