Bár véget ért a nyaralós időszak, hoztunk nektek egy olyan úti célt, amit egyre gyakrabban választanak a magyarok is. Az okok között szerepel, hogy szép a táj, ott a Földközi-tenger, és egyáltalán nem drága a szállás és a koszt. Útikönyv sorozatunk új epizódjában Albániáról írtunk nektek 10 érdekességet.
Főváros: Tirana
Lakossága: 2,7 millió fő
Terület: 28 748 km²
1. A sasok földje
Albánul az ország neve Shqipëria, ami annyit tesz, a sasok földje. A vörös zászlajuk közepén is ott van egy kétfejű sas. Nemzeti és etnikai jelkép a ragadozó madár. A kétfejű sast elsőként egy 15. századi albán hős, Szkander bég (fejedelem) vette bele az ország zászlajába, aki a törökök (akkor Oszmán Birodalom) ellen vívott sikeres csatát még 1443-ban.
2. Babák és madárijesztők, mint védelmezők
Dordolecnek nevezik és madárijesztőt jelent. Ezeket nemcsak a vidéki házak kerítéseire, vagy a veteményes szélére, de a lakások erkélyeire is kilógatják az albánok. A babona szerint megvédik a bent lakókat és a termést az irigykedőktől, a gonosz tekintetektől, a negatív energiáktól. A több száz éves szokás a kommunizmus alatt szinte eltűnt, de a kilencvenes években újraéledt. Érdekesség, hogy egyes lakásoknál plüssállatokat (főleg macikat) lógatnak ki, ha épp nincs baba vagy madárijesztő kéznél.
3. Hagyománya van az esti sétáknak
A xhiro egy albán szokás, amit egyedül vagy családdal, baráti társasággal végeznek az emberek. Esti sétát jelent. Egyes városokban, falvakban le is zárnak estére autóutakat, hogy a helyiek biztonságosan sétálhassanak. Vacsora után szoktak elindulni, hogy mozogjanak és relaxáljanak a nap után. A nagyobb városokban, mint amilyen Tirana is, kifejezetten erre fenntartott gyalogos utakat alakítottak ki.
4. Egyetlen királya volt az országnak
I. Zog vagy Zogu először miniszterelnök, majd köztársasági elnök volt. Aztán 1928-ban kikiáltatta magát királynak. Sisakkal akarta megkoronáztatni magát, de erre végül nem került sor. Zogu király a saját kiadásait az albánok adóiból fizette, a nemzeti költségvetés két százaléka járt neki. Erős dohányos és szenvedélyes pókerjátékos volt, így aztán kellett a pénz… De hogy ne csak a negatívumokat soroljuk, Zogunak nagy szerepe volt az ország modernizálásában. Aminek aztán vége lett, amikor Olaszország megszállta Albániát. A királynak és családjának menekülnie kellett. A második világháború végére a kommunisták átvették a hatalmat és Zogu – már száműzetésben – lemondott a koronáról. Sajnálni azért nem kell, élete további részét több külföldi országban, elég nagy jólétben töltötte el. Egyébként Zogu volt az egyetlen olyan európai király, aki muszlim vallású volt.
5. A nem az igen, az igen az nem
Más országokkal ellentétben itt, ha valaki bólogat, akkor nem ért egyet, vagyis nemet mond valamire. Ha rázza a fejét, akkor az egyetértést, igent jelent. A szokás elvileg még az Oszmán Birodalom idejéből származik, amikor úgy akartak egymásnak jelezni az albán harcosok, hogy azt az ellenség ne értse. A turistákat előre szokták erre az elég jelentős különbségre figyelmeztetni.
6. Az olajbogyó a király
Nemcsak a spanyoloknál, törököknél és olaszoknál, az albánoknál is a gasztronómia egyik legfontosabb eleme az olajbogyó. Az ünnepeken bárányt esznek, de a tenger miatt a halak, rákfélék is sokat fogynak. A nemzeti ételük a tavë kosi, egy rakottas, ami sült bárányhúsból, rizsből és joghurtból készül.
7. A bunkerek országa
Kis területe ellenére körülbelül 750 ezer bunker van Albániában. Enver Hoxha (magyar átírásban Hodzsa) kommunista diktátor építtette őket, hogy megvédjék az országot egy esetleges megszállástól (ami sosem történt meg). Hoxha 40 évig állt az ország élén a második világháború utántól haláláig. Vezetése alatt Albánia nagyon lemaradt, főleg gazdaságilag, a többi európai országtól, mert Hoxha teljes elszigeteltségben tartotta. A bunkerek egy részéből mára étterem, hostel, múzeum lett. De vannak, amik szimplán ott állnak elhagyatottan.
8. Az albán egyedi nyelv
Az albán nyelv nem igazán hasonlít egyetlen másik nyelvre sem. A shqip egy teljesen független ága az indoeurópai nyelvcsaládnak, és nem áll rokonságban más modern nyelvvel.
9. Zöld energia
Albánia energiájának nagy részét vízerőművek, szélerőművek, geotermikus- és napenergia adja. Főleg vízzel termelik meg az áramot. Bár ez jó a környezetnek, kiszolgáltatott helyzet is, mert az ellátottság függ az időjárástól és klímaváltozástól. Ha a vízszint alacsony, akkor nincs elég áram. Ez azt jelenti, hogy az országnak importálnia is kell áramot, hogy ezeket pótolni tudja.
10. Négy világörökségi helyszíne van
2019-ig négy helyszíne került fel az UNESCO listájára. Buthróton romvárosa, ahol nagyon szép állapotban maradtak meg időszámításunk előtti erődítmények falai és más műemlékek. A másik Berat és Gjirokastra történelmi központjai, amik az oszmán kulturális örökség fontos helyszínei. Az ősbükköse, ami több országon átnyúl. És végül az Ohrid-régió, ami telis-tele van régészeti helyszínekkel.