Tíz évvel ezelőtt, ha felhívott az ember egy ügyfélszolgálatot, akkor szinte biztos, hogy a vonal túlsó oldalán egy másik ember ült. Persze témakört akkor is lehetett előre választani, a gépi hang pedig időnként a fülünkbe súgta, hogy a hívásunk fontos a számukra. Lehet, hogy háromszor kellett átkapcsolni minket máshoz, de a legbonyolultabb problémákkal is előállhatunk, mert valaki biztosan tudott segíteni rajtunk.
Most akár banki ügyintézésről, akár vásárlásról, akár taxizásról van szó, nagyobb eséllyel futunk bele egy robotba. Ezeknek időnként neveik is vannak, Anna, Dia, Kata, és hagyományosan így mutatkoznak be:
Szia! A nevem Anna, én vagyok a te saját asszisztensed. Hogyan segíthetek ma neked? Válassz az alábbi listából!
Az Anna nevű chatbottal csak az a baj, hogy előre programozták: ha nem valami tipikus, hanem összetett problémánk van, vélhetően nem tud segíteni rajtunk. Ezeket a robotokat arra tanították, hogy végigvezessék a vásárlókat egy oldalon, webshopon, elmagyarázzák az ajánlatokat, a kedvezményeket, a visszaküldést stb. De ha egy robot listájában nem szerepel az a funkció, hogy vásárlóként meg lehessen nézni, hol jár éppen a megrendelt csomag, akkor hiába kattintunk bárhová, ezt biztosan nem fogjuk megtudni.
A webshopok asszisztenseitől általában nem kell félni. Mégis hátborzongatónak tűnik, hogy robotokkal végzünk mindenféle ügyintézést, akik ráadásul egyre jobban utánozzák az embereket. Alan Turing matematikusról már biztosan hallottál, őt a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tartjuk számon. Turing rengeteget gondolkozott azon, hogyan lehetne mérni, hogy egy adott gép képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember: ezt hívjuk Turing-tesztnek.
A teszt során egy ember a számítógépen keresztül írásban tesz fel kérdéseket két tesztalanynak, akik nem látnak és nem hallanak semmi mást. Az egyik alany ember, a másik pedig gép: mindkettőnek az a dolga, hogy meggyőzze a tesztelőt arról, hogy ember. Ha a tesztelő öt perc alatt sem tudja eldönteni egyértelműen, hogy a két alany közül melyik ember, akkor a gép átmegy a Turing-teszten.
Ha a neten nehezen tudjuk eldönteni, hogy emberrel vagy géppel beszélgetünk-e, akkor könnyen válhatunk online csalás áldozataivá. Nem azért, mert lúzerek vagyunk, hanem mert a mesterséges intelligencia (MI) segítségével a csalók is egyre fejlettebb eszközökkel tudnak dolgozni. A szokásos adathalász-levelek és botok (amik megpróbálják rávenni az embereket, hogy kiadják jelszavaikat, személyes adataikat vagy fizessenek valamennyi pénzt) egyre élethűbbek. Szóval nem csak a botok azonosítását fontos megtanulni, hanem azt is, hogy lehet kiszúrni az MI által generált szöveget.
Honnan tudhatjuk, hogy robottal beszélgetünk?
- Mindig visszakérdez! Az MI csak akkor ad helyes választ, ha pontosan érti, mit akarunk tőle. Ezért néha egyszerű kérdéseket is simán túlmagyaráz.
- Gyorsan válaszol és mindig elérhető. Az MI válaszai sokkal gyorsabban érkeznek, mint ahogy egy ember be tudná gépelni azokat. Ó, és éjjel-nappal elérhető!
- A válaszokban sosincs elgépelés vagy hiba. A nyelvtanilag teljesen helyes üzenetek meglepő módon gyanúsak: a legtöbb beszélgetésben azért akadnak hibák, elírt szavak, hiányzó írásjelek, vagy legalább egy vesszőhiba. Egy robot nem bakizik, legalábbis igyekszik kiküszöbölni a hibákat.
- A beszélgetések folyamatosan ugyanabba az irányba mennek, hiszen azoknak a fejlesztők által tervezett irányba kell haladniuk. Hiába kérdezünk mást, ugyanazokhoz a témákhoz jutunk majd vissza.
- Nagyon le akar rázni minket! A mesterséges intelligencia pusztán a bemeneti adatokat kezeli. Igyekszik gyorsan és hatékonyan befejezni a beszélgetéseket, egy-két fordulóban teljesítve a kéréseket.
Ugyanakkor: az MI elképesztő tempóban fejlődik, tehát könnyen lehet, hogy hamarosan direkt vét majd nyelvtani hibákat, vagy kedélyesen elbeszélget velünk a lelki dolgainkról, mialatt egy webshopban vásárolgatunk.
Fontos, hogy óvatosak legyünk a neten: az olyan dolgokat, mint a születésnapunk, a címünk vagy a családunk, saját telefonszámunk, nem szabad megosztani, mert mások is megtalálhatják. Ne hagyatkozzunk a megérzéseinkre, mindig ellenőrizzük a weboldal címét vagy a bot adatait! Ó, és ne feledd: a kérdések, amiket egy chatbotnak teszünk fel, nem maradnak négyszemközt, azt ember is láthatja. És nem mindenki az, akinek vagy aminek mondja magát.
Források: Science Friday. Toolify. Make Use Of. Science Journal. LifeHacker.