Egy Ázsia és Európa határán lévő, az egyik legősibb civilizációval rendelkező országról, Bulgáriáról írunk ma nektek. És ha van kedvetek visszaolvasni korábbi országcikkeinket, az útikönyv címke alatt böngészhettek közöttük.
Főváros: Szófia
Lakossága: 7 millió
Terület: 110 994 km²
Rendkívül gazdag történelmi helyszínekben, épületekben és ereklyékben
Bulgária területe már az ókorban lakott volt, osztoztak rajta a trákok, a macedónok, majd a rómaiak is. Fontos része lett később a Bizánci Birodalomnak, de megszenvedte a török hódoltságot is. Az országban tíz olyan terület van, ami a világörökség része. Ilyen például a több mint háromezer éves Neszebár városa vagy a tizedik században alapított rilai kolostor.
A főváros is nagyon-nagyon régi
Szófia a görögországi Athén után Európa második legrégibb városa. Már hatezer évvel ezelőtt lakott volt ez a terület, és az időszámítás előtti 8. században már város is volt itt. Folyója nincs, de egy 2290 m magas hegység, a Vitosa magasodik a város fölé. Maga a város is 550 méterre van a tengerszint felett. Ez is egy második helyet ér, Szófia Madrid után a második legmagasabban fekvő főváros Európában.
Bulgáriában találták a világ legrégibb aranykincseit
Sokáig úgy volt, hogy egy több mint hatezer éves lelet, amit Várna városától nem messze egy temetőben fedezték fel, a legrégibb aranykincs a világon. 1972-ben az itteni ásatás során több mint 3000 aranytárgy került elő. A temető Kr.e. 4560-4450 körül volt használatban. 2016-ban viszont Pazardzsik város közelében egy még ennél is régibb arany láncszemet találtak. A nagyjából i. e. 4600 környékén készült apró, mindössze 0,15 gramm súlyú aranytárgy az eddig talált legősibb feldolgozott arany a világon.
A bolgárok nagyon értenek a kertészethez
A magyar nyelvben nem véletlenül létezik a bolgárkertész szó. A különleges módszerekkel, például melegágyakkal és öntözéssel dolgozó, főleg zöldségeket termesztő kertészeket hívták így. A bolgárok a törököktől lesték el az öntözés tudományát, és az elmúlt századokban nagyon sok kertész telepedett át a Balkán más országaiba, és Magyarországra is. Nemcsak a zöldség, hanem a virágtermesztés is hagyományos Bulgáriában. Főleg itt terem például a híres damaszkuszi rózsa, aminek a piros, fehér és rózsaszín virágaiból olajat is készítenek. Nem is keveset, a világ rózsaolaj-termesztésének 85 százaléka Bulgáriában zajlik.
Nehéz igent vagy nemet mondani
Bulgáriában elsőre nem egyértelmű, hogy ki helyesel és ki mond nemet. Az igenre rázzák a fejüket, a nemre pedig lelkesen bólogatnak. Bár nem pont úgy, ahogy mi. A nem például egy lentről fölfelé induló fejmozdulat, az igen pedig inkább a fej jobbra-balra ingatása a nyakon. Ez a legenda szerint azért alakult így, mert az ötszáz éves török uralom alatt állítólag így akarták becsapni a fifikás bolgárok az őket igába hajtó oszmánokat.
Egy bolgár népdal is száll az űrben
A Voyager nevű űrszonda, amit 1977-ben bocsátottak fel, és ami az emberiség üzenetét viszi a naprendszeren túlra, két aranyból készített hanglemezt is szállít. Ezek egyikén egy bolgár népdal is hallható, amit egy ma is aktív, 82 éves népzenész, Valya Mladenova Balkanska énekelt fel a lemezre. A dal egyébként egy régi népdal, ami egy párszáz évvel ezelőtt élt lázadó vezérről, Delyóról szól.
Népszerű turistaparadicsom
Bulgáriának többszáz kilométer hosszú homokos sáv jutott a Fekete-tenger partján, ez pedig régóta népszerű célpont a turisták körében. Pedig a Napospart kiépülése csak 1958-ban kezdődött, egy olyan területen, ahol mindössze két kút állt. A turistaövezet kiépítéséhez 550 000 négyzetméter termékeny talajt szállítottak ide, emellett 300 000 fát, 770 000 díszbokrot, 100 000 rózsát és több százezer dűnefüvet telepítettek a területre. A szocializmus idején sokan jártak ide Magyarországról is, de a rendszerváltás után a hely népszerűsége megcsappant. Az utóbbi években kezdték újra felfedezni a magyar és főleg a kelet-európai turisták, de az angolok is szeretik, mert szerintük nagyon olcsó itt nyaralni. Arról nem is beszélve, hogy télen is sok a turista itt, a hóbiztos hegyekben többszáz kilométer sípálya van.
A mai Bulgária területén született Spartacus
Az egyik leghíresebb rabszolga és gladiátor, aki felkelést szervezett a rómaiak ellen, a trák származású Spartacus volt. Trákia nagyjából a mai Bulgária területén feküdt. Innen származott tehát Spartacus, aki rabszolgákból álló seregével több római légiót is maga alá gyűrt, de végül győzött a túlerő. A legendája viszont fennmaradt, mert a történészek szerint is zseniális hadvezér volt. A világirodalom és a filmművészet is megőrizte emlékét.
A cirill betűk is egy bolgár ábécéből fejlődtek ki
Az a cirill ábécé, ami a mai orosz írásnak is az alapja, Bulgáriában fejlődött ki a 9. század környékén. 860 körül két hittérítő, Cirill és Metód a bizánci császár parancsára dolgozta ki az írásjeleket szláv és görög betűk alapján. Nagyon gyorsan népszerűvé vált ez a fajta írás, annyira, hogy a római pápa 885-ben be is tiltotta. A cirill írást ma is használják Bulgáriában, bár már a jóval egyszerűbb változatot. Az eredeti 44 betűhöz képest ma már csak 30 van a bolgár ábécében. A cirill írás napja, május 24-e Bulgáriában nemzeti ünnep és munkaszüneti nap.
Dudálnak
A duda nemcsak a skótok nemzeti hangszere, hanem a bolgároké is. A hangszer eredetileg valahonnan a Földközi-tenger térségéből származik. Bulgáriába török közvetítéssel került, több típusa van és fontos eleme a helyi népzenének.
